P. Brestyánszky Ilona: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 2. Csongrád megye iparművészeti kincsei. (Szeged, 1972)
osztatú domború talp rocailleok közé helyezett szőlőgerezdjein és búzakalászain, a vázaidomú nóduson, valamint a kupakosárnak a talp ékítményeit megismétlő trébelt díszén a rokokó szellem kecses nyugtalansága fejeződik ki. A szegedi ferencesek őrzik az 1759-ben 115 újonnan megalakult pesti céh 7 alapító mestere közül a bécsi születésű Josephus Schätzlnek legszebb kelyhét is. 116 Schätzl 1757-ben lett mesterré, a pesti céh megalakításakor a céh jelzőmestere, 1763-ban céhmester. 117 Ugyanebben az évben, Schätzl céhmesterségének idején készült a szegedi ferencesek kelyhe (13. T. 222). A bécsi rokokó stílusformáit követi. Három volutával tagolt magas talpán, rokokó kartusban három szent: Gáspár, Menyhért és Boldizsár trébelt mellképe látható rokokó lángnyelvek és rocailleok között. Három osztatú, jól formált vázanódusán rózsadísz, kupakosarát trébelt rocailleok és lángnyelvek között az Atyaisten, Jézus és a galamb képében ábrázolt Szentlélek díszíti. Talpának vésett felirata szerint Makai Ferenc adományából 1763-ban kapta 13 / T 2 22) Kehely a szegedi ferences templom. Schätzlnek szak- aranyozott ezüst irodalmunkban három kelyhe ismeretes, eb- Josephus Schätzl, 1763. Pest bői kettő a gyöngyösi ferencesek kolosto- Szeged, Ferences Kincstár rának tulajdona. 1760 körül készültek. Az egyiknek széles, tagolt, magas talpa, és volutákkal három részre osztott kosara van. A voluták által határolt közökben gazdag trébelt roceilleos dísz látható, nódusa díszedényalakú. 118 Egyszerűbb és nyugodtabb felépítésű, mint a szegedi kehely, a kartusok inkább szimmetrikusak, a trébelt mellképek hiányzanak. A gyöngyösi ferences kolostor másik Schatzl-kelyhének talpa a szegedi kehelyéhez hasonló, volutákkal három részre osztott, magas talpán gazdag barokk, rokokó díszítmények között a Segítő Szűz Mária, Szt. Imre, valamint Assisi Szt. Ferenc stigmatizációja látható. Nódusa váza-idomú, trébelt magas kosarán három kartusban Szt. Rókus, Szt. Imre és a ferencrendiek szimbolikus jelvényei. A szegedi kehely felépítése, arányai szebbek, a díszítmények lendületesebbek, a trébelt mellképek is jobban mintázottak, mint az utóbbi kelyhen. Eddigi tudomásunk szerint a szegedi ferencesek kelyhe Schätzl József legkiválóbb műve. Egyéb edényein sokkal egyszerűbb formaadást követ. Az Iparművészeti Múzeum 18 306. leltári számú ezüst gyertyatartója harmonikus, egyszerű vonalvezetésű későbarokk mű, 1767-ből (a D. évbetű tanúsága szerint). 119 115 Mihalik S. 1937 Kőszeghy E. 67. 116 Pataky Dénesné, A Pest-budai fémművesség emlékei Csongrád megye egyházaiban. Budapest Régiségei. XVII. Bp. 1956. 279. 117 Kőszeghy E. 71. 118 Régi egyházművészet országos kiállítása. Iparművészeti Múzeum. 1930. 265. 119 Kőszeghy E.H. 3 A Móra F. Múzeum Évk. II. 33
