P. Brestyánszky Ilona: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 2. Csongrád megye iparművészeti kincsei. (Szeged, 1972)

1. Kovácsolt vas ajtó „Körösi Rozália 1847" felirattal Szeged, Móra Ferenc Múzeum és gazdasági központja lett, majd az erőteljes fejlődés folyományakép­pen a kulturális és művészeti élet is fellendült. Ez a fejlődés mutatkozik meg az iparosodásban, a városfej­lődésben, a képző- és iparművésze­tek terén. A reformgondolatok számára a századforduló gazdasági fellendü­lése, a felvilágosodás eszméinek Vedres István és kortársai által való terjesztése termékeny talajt terem­tett. Az 1848-as forradalomban és szabadságharcban Szeged nagy­szerű szerepet játszott. Kossuth itt mondta el egyik legnagyobb ha­tású beszédét, mely így kezdődött: „Szegednek népe, nemzetem büsz­kesége"... A szabadságharc nyitá­nya után itt játszódtak le végső akkordjai is, 1848 júliusában a kor­mány és képviselőház Szegedre köl­tözött. Kossuth a Kárász-házban lakott, s ennek erkélyéről mondta el utolsó hazai nyilvános beszédét. Szeged ekkor újból hadi központtá vált. Ezután a kormány Aradra költözött és a hadsereg is elhagyta a várost. A város lakosságának egy része a forradalmi kormány elvonulása után külföldre vagy az ország más részeibe menekült. A Bach-korszakban a társadalmi és politikai élet elnyomása alatt csupán a városrendezés fejlődik az ár­vízvédelmi intézkedésekben és a Tisza-szabályozásában. A kiegyezés után a város újra fejlődésnek indul, de ezt megakasztja a nagy elemi csapás, az 1879. évi árvíz, midőn a város vesztesége emberéletben és anyagi javakban óriási volt. Szeged város újjáépítése már átgondolt városfejlesztési terv alapján indult meg. A Tisza-szabályozása után a várost feltöltötték. A város fejlődése gyors ütemben ha­ladt, ekkor alakult ki a mai városra oly jellemző eklektikus, szecessziós városkép. Szeged újabb fejlődéstörténeti kutatásai még alig indultak meg, a céhtörténeti kutatások is hiányzanak, ezért a felvázolt kép erősen hézagos. A céhélet a XIX. század első felében országszerte hanyatlásnak indult, de sok korlátozással 1853-ig fennmaradt. 84 A külföldi iparművészeti tárgyak, áruk behoza­tala növekedett, ami ellen az erősbödő nemzeti öntudat társadalmi úton próbált szervezkedni és a céheknek védelmet nyújtani. A védegyleti mozgalom iparélénkítő hatását Szegeden leginkább Felmayer Antal kékfestőgyára érezte meg. A gyolcs- és vászonfestést, Szegednek régi, kiváló iparát, Felmayer Antal külföldi tapasztalatokkal 1826-ban gyári színvonalra emelte. 84 Reizner J. III. 2* 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom