P. Brestyánszky Ilona: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 2. Csongrád megye iparművészeti kincsei. (Szeged, 1972)

1. Kovácsolt vas ajtó „Körösi Rozália 1847" felirattal Szeged, Móra Ferenc Múzeum és gazdasági központja lett, majd az erőteljes fejlődés folyományaképpen a kulturális és művészeti élet is fellendült. Ez a fejlődés mutatkozik meg az iparosodásban, a városfejlődésben, a képző- és iparművészetek terén. A reformgondolatok számára a századforduló gazdasági fellendülése, a felvilágosodás eszméinek Vedres István és kortársai által való terjesztése termékeny talajt teremtett. Az 1848-as forradalomban és szabadságharcban Szeged nagyszerű szerepet játszott. Kossuth itt mondta el egyik legnagyobb hatású beszédét, mely így kezdődött: „Szegednek népe, nemzetem büszkesége"... A szabadságharc nyitánya után itt játszódtak le végső akkordjai is, 1848 júliusában a kormány és képviselőház Szegedre költözött. Kossuth a Kárász-házban lakott, s ennek erkélyéről mondta el utolsó hazai nyilvános beszédét. Szeged ekkor újból hadi központtá vált. Ezután a kormány Aradra költözött és a hadsereg is elhagyta a várost. A város lakosságának egy része a forradalmi kormány elvonulása után külföldre vagy az ország más részeibe menekült. A Bach-korszakban a társadalmi és politikai élet elnyomása alatt csupán a városrendezés fejlődik az árvízvédelmi intézkedésekben és a Tisza-szabályozásában. A kiegyezés után a város újra fejlődésnek indul, de ezt megakasztja a nagy elemi csapás, az 1879. évi árvíz, midőn a város vesztesége emberéletben és anyagi javakban óriási volt. Szeged város újjáépítése már átgondolt városfejlesztési terv alapján indult meg. A Tisza-szabályozása után a várost feltöltötték. A város fejlődése gyors ütemben haladt, ekkor alakult ki a mai városra oly jellemző eklektikus, szecessziós városkép. Szeged újabb fejlődéstörténeti kutatásai még alig indultak meg, a céhtörténeti kutatások is hiányzanak, ezért a felvázolt kép erősen hézagos. A céhélet a XIX. század első felében országszerte hanyatlásnak indult, de sok korlátozással 1853-ig fennmaradt.

84 A külföldi iparművészeti tárgyak, áruk behozatala növekedett, ami ellen az erősbödő nemzeti öntudat társadalmi úton próbált szervezkedni és a céheknek védelmet nyújtani. A védegyleti mozgalom iparélénkítő hatását Szegeden leginkább Felmayer Antal kékfestőgyára érezte meg. A gyolcs- és vászonfestést, Szegednek régi, kiváló iparát, Felmayer Antal külföldi tapasztalatokkal 1826-ban gyári színvonalra emelte. 84 Reizner J. III. 2* 19