A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 1. (Szeged, 1970)

inkre jellemző — másutt viszont nem használatos. Az elhajló levélformát főleg a törökös jellegű hímzéseken leljük

51

, ezek tulipánba helyezésére (11—16, 18) is vannak példáink a XVII. sz.-ból

52

. A törökös jelleggel kapcsolatosan itt kell megjegyeznünk, hogy Palotay G. török hatásnak tartja a levelek fogazott szélét, a „háromcsúcsú levélvég", a hossztengelyük irányában kétfelé osztott levelek (e dolgozatban: felezett levél) két színnel hímzését és a formák egyöntetű betöltését

53

. A tulipán motívumokról szólva, párnavégeink (17—18) tömör, nagyméretű tulipánjai is szerepelnek a XVII. sz.-i hímzéseken, csak könnyedebb formálással és vonalvezetéssel

54

. Párnavégeink kazettás szerkezetének indás (27—28) és centrális (29—37) felépítését, egyaránt megtaláljuk templomaink menyezet kazettáin

55

. Ilyen centrális felépítésű kazetták, ill. motívumok képezik a XVII. sz.-ban divatos, négyzetekből összeállított terítők mintáit is

56

. Hímzéseink centrális kazettáit háromféle rózsamotívum alkotja: a fél-, a kerek, és a tüskés-rózsa. A kerek rózsákkal már a hulláminda összekötőiként találkoztunk. Párnavégeinken levő megfogalmazásukhoz a XVII. sz.-iak állnak legközelebb

57

. A mustráinkra jellemző tüskés-rózsa alakját hiába keressük a régi magyar hímzéseken. Félrózsáink szép megformálása, már a XVII. sz.-ban feltűnik, majd a XVIII. sz.-ban is.

58 Párnavégeink szélső sávjainak virágtöveit szintén a XVII. sz.-tól alkalmazzák

59

. Az egyetlen fő motívum köré szerkesztett poharas és kelyhes mustráink a középmotívumhoz félkörben visszakanyarodó indájú virágtő szerkezetére emlékeztetnek

60

. Ennek vízszintes irányú, jól megkomponált kibővítésével oldották meg a párnavég méretének betöltését. Mustráink pohárra (38—42) és kehelyre (43—45) emlékeztető fő motívumát hiába keressük más hímzéseken, ahogy a rózsa változata, a talpasrózsa is csak párnavégeinkről ismeretes. A forgó rózsa mindössze két darabunkon szerepel (38, 47). Ezek kecses rajzú elődeit Palotay G. keletről hozzánk került motívumnak nevezi

61

. Motívumaink belső felület-kitöltése változatos: ék alakú, zeg-zugirányú, sakktáblás, átlós. Ezek a változatok mind megtalálhatók az összehasonlításhoz általunk felsorakoztatott XVII—

XVIII. sz.-i régi magyar hímzéseken. Ugyanígy itt találjuk 51 Palotay G., A magyar református templomok úrasztali térítői. Szerk. Kováts J. István. Magyar református templomok. Bp. 1942. I. 7. 20. 32. kép. Mária Varjú—Ember, im 1963. 12. 36. kép. XVII. sz-i hímzések. Palotay G., im .1940. 98. kép hímzés 1548-ból, 107. kép hímzés 1732-ből, 52 Palotay G., im. 1940. 89. kép, 132. kép hímzés 1704-ből. Mária Varjú—Ember, im. 1963. 18. 45. kép. Fára festett változata 1742-ből Fél E.—Hofer T.—K. Csilléry K., im 1969. 10. kép. Malonyai D., im. V. 188. 6—7. kép XVII. sz-i hímzések. 53 Palotay G., Die historische Schichtung der Ungarischen Volksstickerei. Ungarische Jahrbücher 18. (1938 2—4) 226. Uö. im. 1940. 45. 47. 57. 54 Mária Varjú—Ember, im 1963. 35. kép. Bátky Zs.—Győrffy /.— Viski K., im. 1928. 113. Malonyai D., im. V. 188. 2. kép. XVH. sz-i hímzések. Palotay G., im. 1940. 54. 119. 127. kép. 55 Malonyai D., im. 1907. I. XI. t. Magyarbikal XVII. sz. Balogh J. im. 1967. 75. kép Marosszentgyörgy XVII. sz. és 73. kép Teresztenye XVIII. sz. Bátky Zs.—Győrffy I.— Viski K., im 1928. 230. Megyaszó XVIII. sz. Tombor /., Magyarországi festett famenyezetek. Bp. 1968. V. t. 2. kép Vilonya XVIII sz. és XLII. t. 1. kép Bánffyhunyad XVIII. sz. 56 Palotay G., im. 1940. 128. 131. kép. Uö. im. 1942. I. 43. kép. 57 Mária Varjú—Ember, im. 1963. 26. 34. kép. Palotay G., im. 1940. 54. 116. kép. Uö. im. 1942. 24. kép. 58 Palotay G., im 1940. 45. 48. kép és 78. kép hímzés 1669-ből. Mária Varjú—Ember, im. 1963. 47. kép. 59 Palotay G., im. 1940. 57. kép hímzés 1647-ből, 72. kép hímzés 1742-ből. Mária Varjú—Ember, im. 1963. 6. kép. 60 Palotay G., im. 1940. 47. kép. Mária Varjú—Ember, im. 1963. 36. 45. kép XVII. sz-i hímzés, 48. kép XVIII. sz-i hímzés. 61 Palotay G., im 1942. 300. és 25—27. kép. 150