A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 1. (Szeged, 1970)
felajánlani azt a festőakadémia három tagjának szobája berendezéséhez addig, amíg csak sajátjukat később véglegesen le tudják hozni." A komoly rajzkészségű jelöltek már a hónap közepén jelentkezhetnek. 8 Októberben pedig már azt tudatják az érdekeltekkel, hogy hamarosan megkezdheti működését az akadémia. 9 Mindezek ellenére még mindig sajnálatos akadályok gátolták a művészek leköltözését. Ez a huza-vona már sokakban azt a hitet keltette, hogy az egészből nem lesz semmi. 10 ' A fiatalok talán már néhány napon belül, a Mester csak később érkezik — közölte a lap. A reménykedők ezúttal nem csalódtak. A művésztelep 1946. november 1-én megnyitotta kapuit. Már kezdetben sajnálatos anyagi gondok merültek fel. A város költségvetésében ugyanis még nem szerepelt a telep fenntartása. így hat hónapig 200 műpártoló bajai polgár, ideiglenes előkészítő bizottságba tömörülve, fedezte a kiadásokat. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1200 Ft-ja is elmaradt 1948 végére, amit eddig a művészek kiadásainak fedezésére folyósított, s ennek pótlására a városnak a helyi Kereskedelmi és Iparbankhoz kellett fordulni kölcsönért. 11 1947. február 17-én végre megkezdődött az első Szabadakadémiai tanfolyam. 12 Rudnay az oktatás fő törekvéseit így foglalta össze a munkatársaihoz írt levelében: „A tanítás — annak módja egyszerű és világos legyen, mindenki által könnyen megérthető. Mozgás-arányok-jelleg (karakter) — a szerkezet megismerésén alapuljon. Formaképzés különös gondjuk legyen. Fény-árnyék viszonya a formákra való hatása — a kifejezés módja a legegyszerűbb, a legvilágosabb legyen. A kontúr értékének legkomolyabb hangsúlyozása. Mindezeket egy cél felé vezetni; az élet teljesség minél frappánsabb kifejezése felé. Technika: szükséges, de — túlzásba vinni nem szabad — az élet lényege világítson, ne a technika halmozása. Elet — s annak kifejezése — a megnyugváson s a hatások örömén keresztül — még akkor is a megnyugvás örömén keresztül, ha a legtragikusabb életszemléletet adja is. Most a művészet az ember tragédiákat is — az emberi ocsmányságokat gyarlóságokat is megdicsőíti. — Igymenti meg az emberiséget — a kétségbe eséstől — sa megdicsőített élethez vezeti vissza. Ez a művészet célja is — akarata is." (Részlet az 1947. II. 12-én kelt levélből.) Ez tehát az a szemléleti és általános gyakorlati keret, amit a tanítványok mindennapos művészi és oktató munkájuk során figyelembe véve, egyéniségükön keresztül szűrve érvényesítettek. Április 17—19-e között ismét személyesen tárgyalt Rudnay a városi vezetőkkel, meglátogatta a telepet és elégedett volt az ott folyó munkával. Ez alkalommal így nyilatkozott terveiről a helyi lapnak: „Akadémiává akarom fejleszteni a telepet, amely az országhatáron túl a nagyvilág elé vinné népünk lelki értékeit, s úgy szolgálná a magyar dolgozó nép kultúráját, ahogy azt a nép meg is érdemli." 13 Megígérte, hogy amikor lakása elkészül, azonnal leköltözik. Május 30-án beköltözhető állapotban volt az ízléses lakás, amiről értesítették a Mestert. 14 8 Rudnay Gyula művésztelep Baján. Bajai Hírlap 1946. szept. 1. A közölt levelekből kitűnik, hogy a Mester elsősorban a művésztelep ügyéért lelkesedett, a festőiskola másodrendű, a várossal, a rendszerrel szembeni gesztusként szerepelt terveiben. 9 A Rudnay telep. Bajai Hírlap 1946. okt. 6. 10 A Rudnay-művésztelep megkezdi működését. Bajai Hírlap 1946. nov. 10. 11 THB Kgy. jkv. 1947. máj 12. — A művésztelep megalapítását 1945. augusztus 25-én elvileg elhatározták. Ezt a BM. 180.434/1947. III/3. sz. alatt 1947 szeptember 24-én jóváhagyta. THB. Kgy. jkv. 1949. 12 Munkában a bajai Rudnay-művésztelep. Bajai Hírlap 1947. febr. 22. 13 Baján járt Rudnay mester. Bajai Hírlap 1947. ápr. 23. 14 Bajára költözik a jövő héten Rudnay mester. Bajai Hírlap 1947. máj. 31. 255
