A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 1. (Szeged, 1970)

Ezek földbirtokrendező testületek (illetve ezek mellé rendelt hivatalok) éppúgy, mint a Községi Földigénylő bizottságok. Az egy sajátos helyzet, hogy a Csongrád megyei Földbirtokrendező tanács élén egy jogász áll 1946 őszéig, de tagjai között ott vannak a szegényparasztok is. Sajátos helyzet az is, hogy a Csongrád megyei földhivatal élére 1945 őszén egy rendkívül jól képzett, energikus törvényszéki bíró, ügyvezető igazgató került, aki el nem tért a törvény betűjétől, vagy a felsőbb szervek rendelkezéseitől. Az pedig volt éppen elég. Csak az alaptörvény végrehajtására három végrehajtási utasítást adott ki a Földművelődésügyi minisztérium. Azonkívül számos rendelettel és törvénnyel szabályozták a végrehajtást. 1950-ig több, mint 1000 olyan rendelet jelent meg, amely érintette a földtulajdont. Természetesen az Országos Földbirtokrendező Tanács sem maradt el túlságosan, — 1947-ig 34-ig sorszámozott „elvi határozat" van, a Csm. 2. sz. levéltárban. Megszámlálhatatlan mennyiségű döntéssel, határozattal irányította a földreform végrehajtását. Befejeződött-e a földreform 1945-ben? A nagybirtokrendszer felszámolása, igen! befejeződött! Az igénybevétel és a földosztás azonban nem! A házhelyek kiosztása, az épületek, a felszerelések kiosztása, nem! Miért húzódott ilyen sokáig a befejezés Csongrád megyében? 1. Kevés olyan nagybirtok volt, aminek az igénybevétele egyértelműen és felosztása azonnal megtörténhetett a törvényes keretek között. 2. Mert kevés volt a kiosztandó föld, a jogos igénylők számához viszonyítva. 3. A reform törvényes keretei gúzsba kötötték a megoldás forradalmi, esetleg törvénytelen eszközeit. 4. Sőt maga a rendelet is hozzájárult ehhez, mert az igénybevett terület 5—10%át tartalékolta a hadifoglyok, a katonák és egyéb igénylők kielégítésére. (R. 38. §) Ezek felosztására 1947-ben adott lehetőséget. 5. Nagyon elhúzódott a reform befejezése a hatalmas feladatot jelentő adminisztrációs munka miatt is. (Fellebbezések, panaszok, felosztási tervek, mérnöki munka, telekkönyvezés, bizonyítási eljárás stb.) Teljesen irreális volt tehát a Csongrád megyei főispánnak 1945. április 22-i utasítása, mely szerint: „elrendelem, hogy a földosztást legkésőbb április hó 27-re fejezzék be." A kimutatásokba foglalt zárszámadást pontos adatokkal, „aláírással ellátva legkésőbb április 27. napján délelőtt 8 óráig a Földigénylő Bizottság elnöke (a polgármesterrel) a községi főjegyzővel együtt személyesen hozza Ьг Szentesre a főispáni hivatalhoz."

24 Az országos szerveknek is volt olyan illúziójuk, hogy 1945-ben meg lehet szüntetni a Községi Földigénylő Bizottságokat, illetve át lehet alakítani termelési bizottságokká. Volt is a megyében olyan bizottság, amely kimondta átalakulását, de később újjászervezték ezeket is.

25 A feloszlatásukra csak 1947 február elején kerülhetett sor. KINEK NEM JUTOTT FÖLD? A fellebbezéseket tanulmányozva megállapítjuk, hogy a mezőgazdasági, illetve a földmunkások egy része kiszorult a juttatásból. Főként azokban a községekben, ahol nem volt elég felosztható föld. Szegváron még a háromgyermekes családok közül is sokan nem kaptak. Sok földnélküli kimaradt a szegedi járásban is azokban a köz24 Csm. 2. sz. Levéltár 609/főisp/1945. 25 Csm. 2. sz. Levéltár 237. Mindszenti KFB iratai: jegyzőkönyv: 1945. május 27. szám nélkül. 237