A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 1. (Szeged, 1970)

dossággal is készültek, méreteik eltérő volta miatt összehasonlításra kevéssé alkalmasak. f) A Balla-féle lappal való összehasonlításra alkalmasabb három tervrajz, melynek eredetije a Hadtudományi Térképtár birtokában van: I. Haupt Projects Plan über die Festung Szegedin wie solche dermahlen mit Maurerwerck in vollkommenen Defensions-Stand gesetzet werden solle, nebst denen um die Stadt in dem 1725

ten Jahr nur von Erdenaufgeworffenen Poligons, welche aber Zeithero schon meistens zerfallen und ruiniret worden sind. IL Plan Von der Alten Vestung Segedin nebst denen um die Stadt in dem 725

ten Jahr nur ein wenig von Erden aufgeworffen Polions welche aber auch seit derselbiger Zeith widerum sehr zerfallen und Ruinirt worden.

. . III. Plan der Festung Szegedin aufgenommen durch Hauptmann Durchlasser. 1763. Az első kettőnek keletkezési ideje 1761 (?) s bizonnyal kapcsolatosak egymással. Az erődítmény s ezen túlmenően a katonai létesítményeknek részletes rajzát adják. Feltűnő, egy a Tisza túlsó oldalán tervezett kétágú erődítés (a mostani partfürdő helyén), mely nem készült el sohasem. Mindkét lapon köralakban láthatjuk a tervezett kazamatarendszert s ezen belül a főbb épületeket, mint amilyenek a parancsnok háza (Commendanten Haus), tiszti lakások, tüzérségi szertár (Artillerie Zeug Haus), régi tüzérségi raktár (Altes Artillerie-Depositorium), épülő félben levő kaszárnyákat, a fából készült garnizon-templomot, a kazamatarendszer sorába építve ; a falakon kívül, de még a sánc területén belül a városháza épületét (Stadt Haus), az éléstárat (Proviant Magazin), éppen úgy mint a görög templomot (Griechische Kirche), a péterváradi kapu közelében a postahivatalt (Post Haus), a kincstár épületét (Cameral Haus), s a sánc tövében a sóraktárakat (Salz Stadl), melyeknél érdekes, hogy az épületek nem merőlegesen helyezkednek a Tiszára, mint a Balla-féle lapon, hanem azzal párhuzamosan. Ami a többi települést illeti, csak a háztömböket tünteti fel úgy a Palánkban (Die Stadt), mint Felső- és Alsóváros kiindulásánál (Obere-, und Untere Waross). Sajnálatos, hogy a két vázlat előbb említett városrészeknek csak az elejére szorítkozik. Feltűnő, mindhárom városrész testébe berajzolt vízállásos, mocsaras terület, különösen Felsővároson, a Sándorréve felé, s a Palánkban, az élésházak, s a városháza környékén is. A IH-al jelzett, Durchlasser-féle tervrajz már csaknem teljesen megfelel Ballá lapjának, amennyiben a már előző két lapon említett létesítményeken kívül, nemcsak a tömböket tünteti fel, hanem ezen belül a ház-alaprajzokat is. Bár ami a térkép magyarázatát illeti, az szűkszavú (a tervrajzhoz, mely főleg a mérnöki metszetek pontjait tünteti fel, bizonyára mellékletek is tartozhattak) de ott találjuk a hajóhivatalt, a sörházat, a templomok pontos alaprajzát stb. A mocsaras területek már többnyire eltűntek(?). g) Most következne időben a szóbanforgó Ballá térkép, mely eltérően az előzőektől, a vár (fortalitium) belső építményeit nem nevezi meg, csupán alaprajz tömbjüket adja, viszont a sáncon belüli települést részletesebben tárja elénk. Meg kell itt említenünk a várban levő templomot is. Az első, középkori templomnak, a Szent Erzsébet templomnak Dugonics András már csak az alapjait láthatta. Előzőekben említett, I-el jelzett tervrajzon H-betűvel jelzésű fából készült „Alte Garnisons Kirche" még 1811-ben is fennállott. Ballá térképén, a vár közepén egy kereszt-alakú alaprajzot láthatunk, elmosódva. A másolati lapon ez határozottan kirajzolódik, s közepén kereszttel is van jelölve. Bizonyos, hogy ez egy létesítendő templom, vagy kápolna helye, melyet később, a XIX. század elején a volt olasz hadifoglyok építettek 224