A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 1. (Szeged, 1970)

652. Kováts Márton (Kovács) Seres János 653. Csíkos István (Tsikos) következők egészen a Tisza parton 654. Kováts Márton 664. Rátz György (Rácz) 655. Cseh Mihály 665. nem létezik (Katona Imre) 656. Tyukász 666. név nélkül (olvashatatlan) 657. Urbán István 667. név nélkül (olvashatatlan) 658. Sebők Ambrus 668. Ján. Katona 659. Michael Pretz (Rait) 669. név nélkül (Szabó György) 660. Kelle István 670. név nélkül 661. Supa Petkó (Pupa Vetko) 671. Filep István 662. Csorba Tamás 672. Cittis 663. név nélkül (Csanádi András) 673. név nélkül szám nélküli telkek, házzal: 674. Franc. Schotte Рек Pintér Pál 675. Xenodochium. Ami a Vár és Palánk XVIII. századi (1713—1811) helyzetét, illetőleg fejlődését illeti, arról ma már a Balla-térképen kívül is, számos korhű forrásanyag birtokában, hiteles, összehasonlító képet nyújthatunk. Ezek sorrendben a következők: a) De la Croix Paitis mérnökkari ezredes hivatalos jelentése, a hozzája mellékelt térképpel 1713-ból, mely szerint a város alaprajz szerkezete olyan beépült településre enged következtetni, mely sokkal régebbi, s melyen a másfélszázados török uralom nem sokat változtathatott. Ebben az időben a Palánknak főutcája volt a mai Oskola utca helyén s ehhez nagyjából kelet-nyugati irányú utcák csatlakoztak. A vizesárokkal körülvett várépítményen belül a vázlat elnagyolt jellege miatt az épületek alaprajzai még nehezen azonosíthatók a későbbi, így a Balla-lapon jelzett építményekkel, jóllehet feltételezhető, hogy a mindenkori védősereg elhelyezésére szolgáló épületek már mind meg voltak (kaszárnyák, istállók, börtönépületek, éléstár, malom stb.) Az ugyanebből az időből származó városerődítési tervrajzon már mértani szabályosság észlelhető, a váron belüli építmények szabályos, párhuzamos voltát, s a csillagalakúra tervezett sánc ágai tövében levő hosszúkás épületek arányos elhelyezését illetően. b) Plan von Szegedin 1739—40. Wie sich selbiges Castel A° 739 et 40 befündete. Ez a térkép annyiból érdekes, hogy a hozzáfűzött megjegyzéseiből kitűnik a németek által lakott részek összefüggő volta (,,.. .die Hauser der Teutschen-Stadt"; a németek ugyanis a vártól egy puskalövésnyire laktak). c) Kaltschmidt Ábrahám felvétele Szeged belterületének helyzetéről, 1747-ből. Itt már nagyjából kialakulva látszik a Vár és Palánk XVIII. századi képe, amit a Balla-lapon is láthatunk: az Eugenius-árok, a kapukkal, a vár (fortalitium), a lakóterület tömbjei (az egyes telkeknek, házaknak részeire bontása nélkül), a városháza, a külső kaszárnya (Casarma exterior), a katonai ügyészség, hadbíróság épülete (Auditoratus), az élésraktár (D. Annonaria). Kaltschmidt vázlata nem részletez, nyilvánvalóan — s ezt több mint 200 év távlatából is csak sajnálhatjuk — nem lehetett célja, mint később Ballá Antalnak, hogy részletes képet nyújtson a lakóterületekről. d) Hiteles képet nyújt a várépítményről az a XVIII. század közepéről való, Breuning Ing. Conduct, aláírású eredeti felvétel, a szegedi Somogyi Könyvtár tervrajz gyűjteményében melynek alapján Cs. Sebestyén Károly kitűnő, alapvető munkájában hitelesen megállapította a várfalak, kaputornyok, mellvédek, a lőrések, kazamaták s egyéb létesítmények jellegzetes alakját, nem utolsó sorban a déli kaputorony méreteit s rendeltetését. e) 1760—70 körüli időből való Anton v. Pintershoffen két tervrajza (Grundriss der Szegediner Cassematten... és Souterains Plan von der zu Szegedin neu erbauten Courtine...). Hibájuk, hogy nem pontos az égtájak megjelölése, s így bármily gon221