A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 1. (Szeged, 1970)
Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1970/1 BALLÁ ANTAL XVIII. SZÁZADI SZEGEDI KÉZIRATOS TÉRKÉPE III. VÁR ÉS PALÁNK CSONGOR GYŐZŐ (Szeged, Móra Ferenc Múzeum) Szeged város ősi magjának XVIII. századi képe legszebben Ballá Antal térképlapján tárul elénk. Ebben a században válik Szeged katonai garnizonná, fontom kereskedővárossá. A török uralom megszűntével, lakosainak számát tekintve, aránylag még kicsiny város, 1718 után kezd növekedni, a nagyszabású bevándorlások, telepítések következtében (németek, rácok, tótok, horvátok, csehek, bunyevácok,, görögök és mások). A negyvenes években jelentősen növekedik a német családok számaránya, s a magyarsággal karöltve kezdte háttérbe szorítani a rácokat. S ha ehhez számítjuk még az 1721-ben letelepült piaristák magyarosító-kulturális tevékenységét, s az újjászülető polgárság növekvő önérzetét, úgy nem csodálkozhatunk azon, hogy térképünk keletkezése idején, 1776—77-ben (legalább is a bejegyzett családnevek alapján) túlnyomóan magyarlakta várossal állunk szemben. Az Eugenius-árok létesítése nyugati irányban megnövelte a Palánk területét. Egy 1739-es, bécsi tervrajzon a Palánknak „Reitzenstadt" (Rácváros) a neve, s az árkon kívüli területnek pedig „Teutschestadt" (Németváros), utóbbiból később lett magyar néven a „Külpalánk", vagy „Kilpalánk" (a Balla-féle lapon részben: KUKURICZA VÁROS). 1780 után alakul ki ebből a Szt. Rókus tiszteletére emelt kápolnáról elnevezett Rókus városrész, melyet 1750-ben Újváros-nak is neveztek. Jelen közleményünkben felölelt területnek határai a kéziratos lapon (Tiszától Tiszáig) a következők : XENODOCHIUM — BRAXA CITTIS — CAPELLA S. ROSALIAE — (PORTA PETROVARADIENSIS) — BÚZA PIARCZ (FORUM ANNONARIUM vulgo BÚZA PIARCZ) — STAGNANTIA — KÁLVÁRIA HEGY — LOCUS EXERCITATORIUS alias FORUM PECUARIUM — (ROMA HEGY) — EXCAVATIONES — TEGULARIAE DOMUS — FAGOPIRETUM CIVITATIS — LACUNA KUKORITZAVÁROS TANKA — LACUNA TEMETŐ TANKA DICTA — VÁRASMELLYÉKI SZŐLŐK — (EUGENIUS ÁRKA keleti része) — PORTA BUDENSIS — EUGENIUS ÁRKA felső része) PERCEPTORATUS — DEPOSITORIA SALIS. Nézzük most sorrendben a másolati lapon berajzolt utcákat. Az Eugeniusárkon belül, nem egészen a Péterváradi-kaputól, a sánc tövében a Tiszáig, a Sörházig húzódik AZ ÁRKON. Ezen belül két, egymással párhuzamos utca a SÖRHÁZ UTZA és a SZEKFŰ UTZA, majd a görögkeleti templom magasságában a KERESZT UTZA. Ezeket félkörívben metszi az OROSZLÁNY UTZA s folytatásában a PIARISTA UTZA. A Balla-lapon bejegyzett Palanka Gassen-nak felel meg az ISKOLA UTZA, minden bizonnyal a XVIII. századi Palánknak legfontosabb s legforgalmasabb utcája. Ezzel párhuzamos a ROZMARING UTZA. A sáncon belül találjuk a PÉTERVÁRI ORSZÁG ÚT-nak rövid, kezdeti szakaszát. A tanácsház mögött húzódik a FEKETE SAS UTZA, s vele párhuzamosan, Külpalánk felé 213