A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 1. (Szeged, 1970)

aki még hímzett ilyen párnavégeket. A szőrhímzések keresztszemes családja Orosháza környékén virágzott ki, a szabadrajzúak egyszerű, szerényebb formája a Kunságban. Joggal feltételezhetjük tehát, hogy Vásárhelyen és környékén egy fejlődőképesebb szabadrajzú szőrhímzés indul útjára ugyanabban az időben, hiszen a helyi szűcsök és tálasok remekei a XVIIL sz.-ból ismertek.

80 A ránk maradt párnavégek

81 egy festői gazdagságú, korai hímzésfajtát őriztek meg számunkra, melyek szerkezetükkel és motívumkincsükkel beleilleszkedtek hazánk textilművészetébe. Számos egyedi megkülönböztető jegyük alapján azonban — mustráik rajzi megformálásával, árnyalt gyapjúhímzésükkel, jellemző motívumaikkal, egyedi megrajzolásukkal és kivarrásukkal — sajátos csoportot alkotnak a népi hímzések között.

82 * Hódmezővásárhelyi Múzeum szőrhímzései nemcsak a szakemberek érdeklődését keltették fel a század elején e hímzés iránt, de a kézimunkázni szerető asszonyokét is. Feltehető, hogy az 1904-es összegyűjtés és kiállítás indítja el a hímzés felelevenítését, hiszen az első világháború előtti időkből is tudunk ilyen irányú próbálkozásokról.

83 1934-ben Wienerné már a felelevenítés eredményeiről számol be és buzdít a Muskátli lapjain. Itt közli első hímzés-másolatait a vásárhelyi múzeum darabjairól.

84 1935-ben már nemcsak hímzés-másolatokat, de saját terveit is közli.

85 80 Kiss L., A hódmezővásárhelyi tálasság. Népr. Ért. 1914. 249. az első évszámos darab 1742ből való. Kresz M., Maksa Mihály tálas. MFMÉ. 1964—65. 115. Fél E.—Ho fer Т.—К. Csilléry К., im. 1969. 60. Kiss L., A hódmezővásárhelyi szűcsmesterség és szűcsornamentika. Karcag. 1926. 17. a helyi szűcsök 1732-ben már céhbe állottak. 81 A szegedi és hódmezővásárhelyi Múzeumból bemutatott párnavégeket szerző a Móra Ferenc Múzeum textil-restaurátor műhelyében restaurálta. 82 Az évek során dolgozataimhoz nyúj'tott útmutatását és segítségét ezúton is megköszönöm Csilléry Klárának. 83 A hímzés felelevenítésével kapcsolatos emlékezéseket, a vásárhelyen élő és onnan elszármazott adatközlők szolgáltatták. Ezek között szerepel egy első világháború előtti kiállítás, melyen a zárdanövendékek vásárhelyi hímzésű munkái szerepeltek. Azonkívül tudunk Zsebők János hímzéssel kapcsolatos működéséről. Ezeket írásos adatokkal nem áll módunkban megerősíteni. 84 Wiener Tiborné Bakoss M., A hódmezővásárhelyi hímvarrásról. Muskátli. 1934. júl. (35.5.2. darabok és egy madaras mustra másolata). 85 Wiener Tiborné Bakoss M., Hódmezővásárhelyi hímzés. Magyar Iparművészet. 1935. 4. szám Muskátli melléklete 49. 24. 46. 43. 18. másolata, az utóbbi kettő színes kép). A pávaszemes 25. pillangós 21. mustrából tervek. A 16. 47. 43. darabok, a poharas 40. mustra egy változatának másolatai (az első színes kép) a Magyar Iparművészet 1936. 8. szám Muskátli mellékletében jelentek meg. 154