A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 1. (Szeged, 1970)

Bazsarózsás mustra 48. Hódmezővásárhely. A középső sáv egy tő stilizált bazsarózsa köré szerkesztett. A szélső sávokban ágas-rózsák ülnek. Térkitöltők a csillag-, a tulipán-motívum és a kacskaringó. A sávokat elválasztó sor sima vonal. (— Plohn felv. 383 ltsz. hatodik párnája. Plohn sorozat 64. Közölve: Szeremlei S., Hód-Mező-Vásárhely története. Hódmezővásárhely. 1911. IV. 300. Tornyai J., A hódmezővásárhelyi kiállítás. Új Idők. 1904. 34. szám. —) A mustrákkal kapcsolatban meg kell még említenünk, hogy a Wienerné által felelevenített és azóta használatos hímzésminták között szerepel egy ún. madaras mustra is, melyből sem eredeti darab, sem fényképfelvétel eddig nem került elő (84. jegyzet). Mustráink hullámindás (1—26), kazettás (27—37) és középtengelyes (38—45, 48) szerkezetét Balogh J. népművészetünkben reneszánsz eredetű hatásnak tartja, melyek szélesen terjedtek el és mélyre gyökereztek. Kettős hatásuk „egyfelől az ornamentális kompozíciókban, másfelől az ornmentális motívumokban" érezhető

42

. A XVIT. sz.-i hullámindás mustrájú hímzések

43 szerkezeti vázát alkotó, vékonyvonalú, összefüggő hullámindát, mindössze két darabunk (23—24) őrzi. Szalagszerű formáját

44 is megtaláljuk hímzéseink közt (10—14, 18), belsejükben sávos (18) és kígyózó felosztással (10—-14). Ezt a hímzéselemet Balogh J. mint vonalkázott volutát mutatja be zoppino mintakönyvéből (1529), egy torockói hímzésről és egy XVII. sz.-i olasz selyem-bársonyról

45

. A sarlós levelekből kialakított, kerek-rózsával összekapcsolt hullámindát (1—6, 8, 15—17, 19—22) ebben a megfogalmazásban más hímzésekről nem ismerjük. A XVII. és XVIII. sz.-i datált hímzéseken a hasonló sarlós levelek más elosztásban kötik össze, vagy veszik közre a motívumokat

46

. Az indák kerek-rózsás kapcsolására igen szép példákat találunk a XVII—

XVIII. századból, melyek egyikén még az elhajló ágacskák is szerepelnek

47

, mint (1, 2, 5, 6, 8) egyes párnavégeinken. A hullámindának ez a formája szőrös párnavégeinkre jellemző. E mustráinkat alkotó gránátalma, elhajló levélforma, tulipán motívumok könnyedebb megfogalmazásával is bőven találkozunk a XVII—

XVIII. sz-.i hímzéseken. Egyik darabunk (1) egyszerű, tömör gránátalmái, közeli rokonságot mutatnak a XVII. sz.-i hímzéseken levőkkel

48

. Gránátalmás mustránk gazdagabb, dúsabb megfogalmazású darabjáról (5) — egy XVII. sz.-i hímzéssel összehasonlítva — Viski K. írja: ,,a sárosmegyei hímzés kései népi változata. A díszítőelemek elaprózódtak, az egységek felbomlottak"

49

. Leveles gránátalmáink bontatlan és összefogott rajzát főleg a XVII. században találjuk a gránátalma nyújtott formájával (3—4) egyidejűleg

50

. A nyitott vagy bontott gránátalma (11—16) — mely hímzése42 Balogh /., im. 1967. 150. 43 Тарлу—Szabó G., Magyar úrihímzés. Bp. 1941. 5. kép XVII. sz-i párnahaj, 11. kép XVIII. sz-i párnahaj. 44 Pl. Mária Varjú—Ember, Ungarische Stickerei. Bp. 1963. 32—34. kép XVII. sz-i hímzések. Bátky Zs.—Győrffy L—Viski K., im 1928. 116. XVII sz-i lepedőszél. 45 Balogh J., im 1957. 89—91. kép. 46 Mária Varjú—Ember, im 1963. 2. 3. 6. 9. 29. kép XVII. sz-i hímzések, 7. kép XVIII. sz-i hímzés. Tápay—Szabó G., im. 1941. 11. kép XVIII. sz-i hímzés. Bátky Zs—Győrffy I.— Viski K., im 1928. 113. XVII. sz-i lepedővég. Uö. im 1942. II. 276. XVII. sz-i oltárterítő. Palotay G., im 1940. 87. kép hímzés 1695-ből és 96. kép hímzés 1548-ból. 47 Mária Ember—Varjú, im 1963. 33. 35. kép XVII. sz-i hímzések. Tápay—Szabó G., im. 1941. 13. kép XVIII. sz-i lepsdőszél. 48 Bátky Zs—Győrffy I.—Viski K., im 1942. II. 276. Palotay G., im 1940. 63. kép. 49 Bátky Zs.—Győrffy I.—Viski K., im 1942. II. 276. 50 Mária Ember—Varjú, im. 1963. 2. 5. 19. 41. kép. Bátky Zs.—Győrffy L—Viski K., im 1928. 113. kép. Tápay—Szabó G., im 1941. 5. kép. Malonyai D., im. V. 188. 2. kép. XVII. sz-i hímzések. 148