A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 1. (Szeged, 1970)
Kiss Lajos, 1904 — Plohn sorozat 72. jobboldali párnája. — A párna közölve a szerző által MFMÉ. 1969. I. 26. 12. kép.) 28. Hódmezővásárhely. Mustrája megegyezik az előzővel, csupán apró rajzi eltéréseket mutat. {— Plohn sorozat 72. baloldali párnája. —) A templomcifrás mustra indáinak négyzetes megfogalmazása, lendületes hajlatai a templomok festett menyezet-kazettáit idézik. Mustránkhoz igen közelállót mutat be Balogh J. a XVII sz. végéről 38 . Párnavégeink indákba foglalt gránátalmái a természeti mintaképhez közelállnak. Ezek hasonló megfogalmazásával más mustrán már találkoztunk (11). Mustránk hangsúlyos indáit zeg-zug irányú, sarlós levelek kötik össze, felettük két sorban szívek. Rajzának gazdag és mozgalmas vonalvezetése, a kacskaringók és laza elválasztó sorok dúsan bontják a vászon egész felületét. Hímzéseink rajza és szerkesztése egyaránt kiemelkedő alkotás. Kristo mustra 29. Hódmezővásárhely. A középső sávban a rózsából kiágazó tulipán- és rózsaszálak centrális szerkezetű motívumai háromszor ismétlődnek. A szélső sávokban rózsás, tulipános, háromágú virágtövek ülnek. A sávokat sima vonal választja el. Egyszínű, a barna két árnyalatával hímzett. A párnavég h: 58 cm, sz: 43 cm. (Néprajzi Múzeum 141.256 ltsz. Gyűjtő: Fél Edit. 1948.) 30. Makó. A középső sávban rózsából körbeágazó tulipánszálak, centrális szerkezetű motívumai, háromszor ismétlődnek. A szélső sávokban tulipános-rózsák sorakoznak. Térkitöltők a csillag, petty és kacskaringó. A sávokat geometrikus díszű sor választja el. Színezése élénk tónusú. Felirata: KRISToerSok. A párnavég h: 59 cm, sz: 54,5 cm. (Szegedi Múzeum 52.1325.1. ltsz. Gyűjtő: Tömörkény István, 1917. Közölve: Fél E.—Hofer T.—K.Csilléry K, Hungarian Peasant Art. Bp. 1958. 82. kép. Uö. L'art Populaire en Hongrie. Bp. 1958. 82. kép. Uö. Ungarische Bauernkunst. Bp. 1958. 84. kép. b'ö. A magyar népművészet. Bp. 1969. 84. kép.) Mustracsoportunk szerkezetéről Balogh J. sorait idézhetjük „világos a festett kazetta-kompozíciók hatása egy hódmezővásárhelyi hímzésen", s erre a kazettakompozícióra igen szép példát közöl 1705-ből. 39 Egyik párnavégünk (29) foltszerű, tömör megfogalmazású mustráját mintha ecsettel festették volna. A rózsák belső, negatív formáit hangsúlyozza itt is, — a pillangós és tót-rózsás mustrákéhoz hasonlóan — a fehér vászon alap. A motívumok elrendezésével egyenletes felületet képez. Következő darabunk (30) a mustra egyik változatát mutatja, melyről Fél E. így ír, „szokatlan megoldású hímzés, melyen éppen a központi mező apró elemekből összetevődő díszítménye nincs a szokott szoros rendbe fűzve" 40 . Felirata alkotójának, egyben nyilván tulajdonosának nevét őrizheti. A mustra tömörebb és aprólékosabb megfogalmazása egyaránt alapos rajzi és hímzésbeli tudást kívánt alkotóitól. Félrózsás mustra 31. Hódmezővásárhely. A középsávban tüskés-rózsa körül négyzetesen kihajló félrózsás tövek háromszor ismétlődnek. A szélső sávokban kerek-rózsás, háromágú tulipántövek ülnek. A sávokat geometrikus díszű sorok választják el. Színezése élénk tónusú. A párnavég h: 60 cm, szélességét a töredékről nem lehetett megállapítani. (Hódmezővásárhelyi Múzeum 50.198.1. ltsz. Gyűjtő: Kiss Lajos, 1904.) 32. Makói tanyák. A középső sávban tüskés-rózsa körül négyzetesen kihajló félrózsás tövek háromszor ismétlődnek. A szélső sávokban félrózsás, háromágú tövek ülnek. Térkitöltők a három38 Balogh /., A népművészet és történeti stílusok. Népr. Ért. 1967. 75. kép. 39 Balogh J., im 1967. 155. (ahol Fél E., im 1958. 82. képére hivatkozik) és 76. kép. 40 Lásd. Fél E.—Hofer T.—K. Csilléry K., im 1969. 84. kép szövege. 138
