A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1970. 1. (Szeged, 1970)

A Csongrád megyei múzeumok néprajzi anyagában levő párnavégek begyűjtése szinte azonos időben, az 1900-as években indult meg. Hódmezővásárhelyen 1904től Kiss Lajos és Tornyai János nevéhez fűződik, akik igen gazdag néprajzi anyaggal együtt a múzeum alapját vetették meg. Gyűjtési területük kizárólag Vásárhely és tanyavilága volt

5

. A szegedi múzeum részére 1906-tól Tömörkény István gyűjtötte e hímzéseket, Makóról és tanyáiról

6

. A vásárhelyi szőrös párnavégekről először 1904-ben Tornyai János tesz említést az Új Idők lapjain

7

. A hódmezővásárhelyi ipari és mezőgazdasági kiállítás keretében megnyílt néprajzi kiállításon „speciális helyi keletkezésű tárgyak" kerültek közönség elé, — írja—, a párnavégekről pedig: „150—200 éves hímzések. Remek hímzésű szőrös párnavégek többféle színből. Mintáját az öregtemplom padlásáról nézték le". Még ez évben, ugyancsak erről a kiállításról ír Samu János a Néprajzi Értesítőben

8

, ahol a hímzésekkel kapcsolatban lényegében Tornyait ismétli. 1910ben Kiss Lajos a vásárhelyi múzeum ismertetésekor

9 a szőrhímzések közül egy darabot emel ki: „Gyapjú fonallal hímzett párnavég, más szóval: szőrös párnavég. A XVIII. század közepéről való". Szeremlei Samu Vásárhely történetéről írott, 1911-ben megjelent könyvének illusztrációi között a múzeum hímzései is szerepelnek

10

. Viski Károly az 1928-ban kiadott Magyar népművészetben

11

, „a szokatlan mértékben stilizált virágú, egy szín több fokozatával árnyalt" tiszántúli párnahéjhímzésekről írja, hogy ezek már a közelmúltban sem éltek, „régi darabjait azonban — XVII., XVIII. századiak — nagy gonddal őrzik egyszerű tulajdonosaik és múzeumaink". Ugyanez évben lát napvilágot, Kiss Lajos máig is egyedüli részletes ismertetése, mely elsősorban a tárgy életét kutatja

12

. „Az egyező vallomások azt mutatják, hogy Vásárhelyen e régi párnavégek a XVIII. században voltak divatosak, a XIX. században már nem csinálták". 1932-ben Győrffy István ír róluk

13 az Alföld e régi hímzésfajtáját „kun hímzésnek, vásárhelyi hímzésnek" nevezve. „A vásárhelyi szőrös párnavégek tehát északról, a Nagykunság felől kerültek Vásárhelyre, így joggal mondhatjuk kun hímzésnek." Véleményét így összegezi, „A vásárhelyi szőrös párnavégek a nagykunságiaknál sokkal díszesebbek és sok esetben az úri hímzés hatását kétségtelenül meg lehet rajtuk állapítani". Viski Károly az 1934-ben kiadott Magyarság néprajzában

14 egyik párnavégünket elsőként közli, s egy felsőmagyarországi úri hímzésű, XVII. sz-i oltárterítő „kései népi változatá"-nak tartja. 5 Kiss L., Emlékezések a hódmezővásárhelyi Múzeum alapításáról. Bp. 1958. 8. 6 Lásd a Móra Ferenc Múzeum néprajzi leltárkönyvének bejegyzéseit. 7 Tornyai /., A hódmezővásárhelyi kiállítás. Új Idők. 1904. 34. szám. Itt jelennek meg először Plohn József hódmezővásárhelyi fényképész felvételei, melyeket Tornyai János felkérésére készített az 1904. évi mezőgazdasági kiállításra összegyűlt néprajzi tárgyakról {Kiss L., im. 1958. 12.). A közölt szőrös párnavégek a Plohn felvételek 383 ltsz. alsó hat darabjának másolatai. A felvételeket a Hódmezővásárhelyi Múzeum őrzi (Dömötör J., A Plohn gyűjtemény. MFMÉ. 1968. 165.). 8 Samu J., A hódmezővásárhelyi néprajzi kiállítás. Népr. Ért. 1904. 290—292. 9 Kiss L., A Hódmezővásárhelyi Városi Múzeumról. Múzeumi és Könyvtári Értesítő. 1910. 142. (Kép: Plohn felv. 383 ltsz. első párnavége.) 10 Szeremlei S., Hód-Mező-Vásárhely története. Hódmezővásárhely. 1911. IV. 162, 296, 300. (Kép: Plohn felv. 374, 909, 383 ltsz.) Az első képet 1914-ben Sima László is közli idézett művében. 11 Bátky Zs.—Győrffy L—Viski K., Magyar népművészet. Bp. 1928. XV. 12 Kiss L., im 1928. 47. (Kép: Plohn felv. 374 ltsz.) 13 Győrffy I., A kun hímzés. Muskátli. 1932. máj. (Kép: Plohn felv. 374 ltsz.) Az Új Idők Kézimunka könyve. Bp. 1935. vásárhelyi hímzésről írott pár sora lényegében Győrffy I. véleményével egyezik. 14 Bátky Zs.—Győrffy I.— Viski K., A magyarság néprajza. Bp. 1934. II. 321. (5. darabunk rajza) és második kiadás Bp. 1942.

1. XXXI t. (kép: Plohn felv. 374 ltsz.) II. 276. (5. darabunk rajza) 120