A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1969. 1. (Szeged, 1969)

Trogmayer Ottó: Középbronzkori leletek Kömpöcről

7. Korong alakú, körbe bordázott tüskés tutulusok. Két darabon a perem egy helyen csőszerűén visszahajtva, függesztő fülként kiképezve, a másik két darabról ez a rész letörött. Átm. 4,5 cm; 4,4 cm; 4,2 cm; 4.4 cm.

21 (I. t. 1, 3—5) 8. Korongfejű bronztű erősen korrodált töredéke. Fej átm. 3,9 cm.

22 (I. t. 2) 9. Átfúrt őzfog.

23 A fentebb leírt edények a durva egyfülű szilke kivételével hazai ún. autochton bronzkorunk leletanyagában analógia nélkül állanak. Hasonló durva kivitelű szilkét mind a vatyai, mind a halomsíros kultúra leletei között általánosan elterjedt típusnak tartottuk, sem ethnikai, sem időrendi jelzőnek nem használhatjuk. A kanellurás, pecsételt hasú fazék a másik két edénnyel együtt idegenként jelent meg területünkön. Rokon típusát Eggmül-ről közli F. Holste.

24 1. kép A délbajor-felsőpfalz csoport fejlettebb szakaszába sorolja. Megállapítja, hogy igen ritkán előforduló típus, mely a hallstattkori „Rippenkeramik"-ra emlékeztet.

25 Hasonló díszítésű típusok W. Torbrügge a felsőpfalzi bronzkort taglaló leletegyütteseiben már az A horizonttól megjelentek és lényegileg a C

2 szintig követhetők.

26 Időrendi beosztása a Reinecke-féle sémát követi, következésképpen e típusok ott korábbiak, mint a koszideri horizont és köre. A pecsételt dísszel tagolt kanellurák, ill. bordák díszítésmódját találjuk meg egy 21 Ltsz. 53. 103. 19. 22 Ltsz. 53. 103. 20. 23 Ltsz. 53. 103. 21. A szegedi múzeum őriz egy rombusz metszetű karperecet is, de e tárgynak a fenti leletegyütteshez való tartozása bizonytalan. 24 Holste, F., Die Bronzezeit in Süd- und Westdeutschland. Berlin 1953. Taf. 11. 11. 25 Uo. 44 p. 26 Torbrügge, W., Die Bronzezeit in der Oberpfalz. Materialhefte zur Bayerischen Vorgeschichte. Heft 13. 1959. Taf. 81. 90