A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1969. 1. (Szeged, 1969)

Trogmayer Ottó: Középbronzkori leletek Kömpöcről

A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1969/1 KÖZÉPBRONZKORI LELETEK KÖMPÖCRÖL TROGMAYER OTTÓ (Szeged, Móra Ferenc Múzeum) A Kárpát-medence középső bronzkorát nem tekinthetjük Közép-Európa őstörténete egyik epizódjának, hanem számos gazdasági és etnikai tényező figyelembe vételével az itt lejátszódó események kulcsfontosságúak a Rajnától az Észak-Balkánig húzódó terület történeti képének felvázolásánál. A korai bronzkor folyamán kialakult kereskedelmi kapcsolatokat szorosabb értelemben vett etnikai kapcsolatok váltották fel, más szóval a középső bronzkor kezdetétől több hullámban nagyobb népcsoportok áramlottak nyugat-keleti irányban, melyek döntően megváltoztatták a Kárpát-medence gazdasági és népi struktúráját. E változás felismerésére két leletcsoport adott lehetőséget. Az ún. autochton kultúrák formakincsétől eltérő síregyüttesekre, melyeknek egy részét a századforduló óta ismerjük, V. G. Childe figyelt fel először.

1 összefoglaló munkájában a bilisicsi edényeket, valamint a Tolna megyei Apáti puszta leleteit halomsíros-protolausitz jellegű együttesekkel vetette össze. Ezen a fonálon haladt tovább Foltiny I. a szeged környéki halomsíros temetők síregyütteseinek közlésekor,

2 majd V. Milojcic, aki ugyancsak halomsíros elemeket mutat ki a hazai kerámia-együttesekben, melyeket F. Holste jegyzetei alapján rendszerezett.

3 Jóllehet az idézett művek szerzői a történeti eseményeket még nem ismerték fel, az idegen eredetű leletanyag egyes csoportjainak elkülönítésével megtették az első lépést az egykori történeti valóság rekonstruálásához. Az ugyanide tartó másik út a kincsleletek elemzésén át vezetett. F. Holste a kialakuló halomsíros kultúra fémanyagában elsődlegesen a Kárpát-medencéhez kapcsolható hatásokat vélt felfedezni.

4 E feltételezéssel olyan régészeti irányzat alapjait vetette meg, mely felfogásában hazai kutatóinkkal szöges ellentétben a középbronzkor történetében kelet-nyugat irányú befolyást hangsúlyoz. Követői szigorúan a tipológia ma már sok szempontból elavultnak tekinthető orthodox szabályaihoz ragaszkodva következetesen Kárpát-medencei előzményekből kísérlik meg levezetni a halomsíros kultúra számos fém- és kerámiatárgyát, figyelmen kívül hagyva minden olyan lehetőséget, melyet a teljes lelet- és megfigyelés anyagra felépíthető komplex kutatási módszer kínál. Kincsleletek elemzése során az utóbbi módszer részleges alkalmazásával először 1 Childe, V. G., The Danube in Prehistory. Oxford 1929. 319 pp. 2 Foltiny I., A halomsíros és lausitzi kultúra nyomai Szeged környékén. Rég. Füz. 4. 1957. 3 Milojcic, V., Zur Frage der Chronologie der frühen und mittleren Bronzezeit in Ostungarn. Actes de la 3

C Session, Zürich 1950. 256 pp. 4 Holste, F., Hügelgräber von Lochham B. A. München. Marburger Studien 1938. 102 pp. 87