A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1969. 1. (Szeged, 1969)

Solymos Ede: Levéltári adatok a szegedi halászat történetéhez

1874 elején Csikós Imre Szeged városát perli a Matyér lecsapolása miatt kártérítésért. A polgármester szerint a város érdekei nincsenek veszélyben, a közgyűlés azonban az ügy felülvizsgálására és rendszeres tájékoztatásra kéri, mert az ilyen pernek „nyilvános tárgyalása nem látszik célszerűnek." Szept. 13-án a polgármester már jelentheti is, hogy a szegedi törvényszék a várost elmarasztalta. A tanács tudomásul veszi, hogy a Matyér vizének lebocsájtása adott alapot a perre, s hogy ezt a Matyér környékén lakó számos gazda írásos folyamodványára az akkori képviselőtestület határozta el. Felvetik azonban a kérdést, ki ellen indíthatnának viszontkeresetet.

15 1875-ben másodfokon is elmarasztalják a várost, a tanácsbéliek úgy tudják, hogy a tanúkat nem hallgatták ki megfelelően. A főügyész szerint „a fellebbezésre a legjobb kilátások vannak".

16 A pert azonban elveszti a város. 1876. okt. 9-én jelentette be a polgármester, hogy „Csikós Imre részére megítélt 50 000 ft kártérítési összegre nézve végrehajtás elrendeltetvén, az f. hó 3-án foganatosíttatott, s a város több bel- és külterületi ingatlansága bírói zár alá vétetett. S minthogy a Csikós Imre által kártérítés címén indított perben a város 50 000 ft tőke és járulékai lefizetésére jogerejűleg marasztalva lőn, s a felperes a város ellen a kielégítési végrehajtást is érvényesítette s noha felperes ellenében a város a kár becslő esküjének hamisan lett betétele úgy a tanúknak hamis tanúzása miatt a per megújítása végett csalási és hamis esküvési vád címén bűnvádi keresetet támasztott, mindazonáltal nem várva be a bűnper kimenetelét, a tanács utasíttatik, hogy Csikós Imrével mind a kártérítési követelés összegére, mind pedig a fizetési határidőkre nézve egyezkedjen, felkérvén a főispánt, hogy az eljárásban résztvegyen. Ha ez sikerrel nem jár, a bécsi bankból felveendő kölcsönből az öszszeget bírói letétbe helyezze a bűnper kimeneteléig." Hamarosan arról kell beszámolnia, hogy a bécsi bankkölcsön sem biztos, mert csak tehermentes ingatlant fogadnak el biztosítékul, ezért az egyezségkötést a legmelegebben javasolják, már csak azért is, mert így a város érvényesítheti Csikós elleni viszontkövetelését, mit különben aligha szerezhet vissza. Ügy kell megegyezni, hogy a város végkielégítésként fizet 35 000 ft-ot, és elengedi Csikós 10 560 ft-os tartozását, Csikós lemond mindennemű város elleni követeléséről, a város pedig visszavonja a bűnvádi panaszt. „A kiváló jogtudósok is ezt javasolják". Felvetődik ismét, hogy a per okozói ellen kártérítési pert indítsanak. Dec. 2-án napirendre tűzik ezt a kérdést. Pillich Kálmán tanácsnok szerint .,személyi tekintetek s párt szempontok vezérelték a korábbi hatóságot, midőn miniszteri rendelet ellenére a perre okot szolgáltató Matyér kinyitását elrendelte, s ily személyi s pártszempontból történt üldözése Csikósnak volt okozója a városra nézve hátrányosan végződött pernek." A tanács határozata: minthogy az ügy befejeztetett, s felújítása újabb kétes kimenetelű bonyodalmakat támasztana, s nehéz lenne kideríteni, hogy annakidején kik szavaztak a Matyér kinyitására, elvetik az indítványt, hogy bűnbakot keressenek. Dec. 20-i költségvetési tárgyalásnál ismét szóba kerül Csikós Imre: jövedelemadó tartozásait sorolják fel. Nyilván nem csak ennyi a város követelése Csikóssal szemben, de jellemző a felsorolás, mennyi féle vállalkozásba kezdett: 15 Uo. 1874., 12.. 113., 449. 16 Uo. 1875., 289. 46