A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1969. 1. (Szeged, 1969)

Oltvai Ferenc–Vinczi Károlyné: A szegedi kőolaj- és földgázkutatás levéltári dokumentumai (1917–1947)

21. MINDA MÁTYÁS BEJELENTÉSE A SZEGEDI OLAJ ÉS FÖLDGÁZ ELŐFORDULÁSOKRÓL Szeged, 1947. február 10. Szeged város Műszaki Osztályának iratai Magyar Városok Szövetsége dossié Polgármester Úr! Nyilvános felhívására, tisztelettel bejelentem, szerény véleményem szerint a volt szeszgyár telep helyén ha nem is földgáz, de petróleum mezőknek kell lennie, — elhúzódnia. Azonban már némi geológiai vizsgálat után meg lehet állapítani, érdemes e vele foglalkozni. Azt hiszem igen. Elsősorban is a vámház kútjának a vizét kell megvizsgálni, mert ennek a víznek a felületén állandóan ott van a csalhatatlan olaj folt. Ez a tény már maga kézzel fogható eset. Tudtommal Szegedhez legközelebb az Óbecsei posta udvarán fúrt artézi kútban van földgáz. Ezt csak geológiai térképezés és számítás végett említem meg. Mert bár kétségtelen, à petróleum és a földgáz nagyon szomszédosak egymáshoz» Erre némi bizonyíték a kissármási földgáz terület és a többi román petróleum vidék. , Szeged, 1947. február,10. •. Polgármester úr iránt vagyok elvtársi tisztelettel: MIND A MÁTYÁS Szeged, Rózsa u. 15. sz. Egy oldalas, géppel írott, eredeti aláírásokkal ellátott tisztázat. 22. PÁVAY-VÁJNA FERENC FŐGEOLÓGUS LEVELE A SZEGEDI POLGÁRMESTERHEZ A SZEGEDI FÖLDGÁZ LEHETSÉGES ELŐFORDULÁSÁRÓL Szeged, 1947. február 12. Szeged város Műszaki osztályának iratai Magyar Városok Szövetsége dossié Szeged város Polgármesterének z e g e Városháza Polgármester Úr! A „Kis Újság" február 11-i számában az a kétségtelenül jóakaró, de naiv hír jelent meg, hogy Polgármester Űr jelentkezésre szólította fel a földgáz kutatáshoz értőket, mert az arra vonatkozó munkálatokat Szegeden is meg akarják kezdeni. . ' Mint a szegedi fürdő előtti forróvizű gázos kút geológiai helyének megállapítója, de úgy is mint a hajdúszoboszlói, karcagi, debreceni, szolnoki és más, többek között a budapesti Juventus-, Attila-, városligeti második és margitszigeti második és harmadik forró gyógyító erejű források életrehívója, jelentkezem. Ez a jelentkezés azonban elsősorban inkább egy jótakaró figyelmeztetés és közérdekű tanácsadás! A földgáz-petróleum kutatás joga az 1911. évi 6. törvénycikk szerint éppen úgy az állam monopolisztikus joga, mint a konyhasó kutatás és bányászat, tehát magánosok és városok nem végezhetik. Mellesleg úgy tudom, hogy Szeged környéke s így az Alföld legnagyobb része újabban a Magyar—Orosz Olajtársaság koncessziós területe, vagyis ott földigázt és petróleumot ma csak az kutathat. Azonban mint a múltban, úgy most is Szeged városának nemcsak joga, de népjóléti kötelessége, hogy víz után kutasson. Mert Szegeden már bebizonyítottuk, hogy 900 méter körüli mélységben olyan gázos forró víz feltárási lehetőségek vannak, amely vizek úgy tisztasági, mint gyógyító fürdők céljára alkalmasak, sőt lehetőséget mutatnak arra is, hogy a magas hőfokú vizek — drága szén-, vagy fafűtés helyett, — egészen olcsón lakóházakat 312