A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1969. 1. (Szeged, 1969)

Oltvai Ferenc–Vinczi Károlyné: A szegedi kőolaj- és földgázkutatás levéltári dokumentumai (1917–1947)

A közös súlypont grafikus eljárással könnyen megszerkeszthető s becslés szerint mintegy Óbessenyő tájékára jutna. Itt kellene a kutat lemélyíteni s meg vagyok győződve, hogy a legjobb eredménnyel, minden különösebb nehézség nélkül. Ha a költségeket 1 000 000 koronára tesszük is, sikertelenségek belekalkulálásával, akkor is az állam ennek a költségnek felét viselhetné s a többi az öt nagy város közt egyenletesen elosztva is már csak 100 000 koronát jelentene mindegyik nagy és gazdag városra. Oly kicsiny teher ez, aránylag az elérhető óriási haszonnal szemben, hogy mulasztást követnek el a városok, ha ezt a szövetkezést és ezt a nevezetes próbát meg nem teszik. Az Alföld nagy mélységéből minden esetre olyan tömegnek kell előtörnie, amely túlságos bőséggel képes lesz mindegyiknek szükségletét fedezni. S ha egy kút sikerült, akkor nem nehéz többet is előteremteni s Alföldünkre új korszak vár, mert oly bőségesen el volna látva erővel, hogy ahhoz csak amerikai példák volnának hasonlíthatók. Nem óhajtom itt véleményem szakszerű megindokolását részletesen előterjeszteni. •Csak annyit kell megmondanom, hogy minden olyan könnyen elzáródó medenczében, mint a mi magyar medenczénk, a hosszú-hosszú geológiai idők folyamán mindig voltak olyan korszakok, amelyek a földgáz képződésére alkalmasak voltak. Majdnem kizárt dolognak kell tekintenünk, hogy egy ilyen medenczében, amelyekben gyorsan és komplikáltán változtak a tengerek kiterjedései, mélységei, gyorsan változó facziesek nyomára akadunk, hogy ott ne lett volna gázképződésre alkalmas időszak. Hogy csakugyan nem állunk ily szerencsétlen véletlennel szemben, azt kétségtelenül igazolja az a tény, bogy az Alföldön temérdek fúrásból jön elő gáz. így tehát véleményemet röviden akként fejezhetem ki, hogy 1. Szeged környékén igen nagy bátorsággal fúrhatunk bárhol gázra. 2. A fúrásokat mintegy 2000 méterre kell terveznünk és 3. Szeged vidéke gazdasági szempontból is elsősorban figyelembe jöhet gázkút fúrására. Azt hiszem, hogy ezzel a tekintetes Tanácsnak sikerült teljesen megfelelnem a feladott kérdésre. Minden további részletben is a legnagyobb örömmel állok a Tekintetes Tanács rendelkezésére s megtisztelőnek tekintem, ha hozzám fordulni méltóztatik. Legmélyebb tisztelettel: Kolozsvár, 1918. április 12. Dr. Cholnoky Jenő egyetemi tanár a M. Földrajzi Társaság és az Alföldi Bizottság elnöke •Cholnoky Jenő által kézzel írott két oldalas tisztázat. Iktatóbélyegző: Szeged Szab. Kir. Város Tanácsi Iktató Hivatala, 14 422. Érk.: 1918. április 15. Szerelendő 4153/1918. sürgős. A 4, 5, 6, 7. sz. alatt készült dokumentum tárgyánál fogva azonos levéltári szám alatt van •elhelyezve. 8. A SZEGEDI VÁROSI TANÁCS ELŐTERJESZTÉSE A PÉNZÜGYMINISZTERHEZ A FÖLDGÁZKUTATÁS ELRENDELÉSÉRŐL Szeged, 1918. május 10. Szeged város tanácsának iratai 14 422/1918. sz. (4588/1918. lt. sz.) Tárgy: A Magyar Földrajzi Társaság Alföldi Bizottságának véleménye földgáz tárgyában. Nagyméltóságú m. kir. Pénzügyminiszter Űr! Szeged sz. kir. város tüzelő és világító anyagokkal való ellátása évről-évre nagyobb nehézségekbe ütközik. Különösen súlyos volt a helyzet az elmúlt télen, olyannyira, hogy a közvilágítást kénytelen voltunk a közbiztonság hátrányára a főbb útvonalak igen mérsékelt világítására korlátozni, az üzleti s a magán világítást a legkisebb mértékre mérsékelni, a gázzal való főzést, vízmelegítést teljesen megszüntetni. 304