A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1969. 1. (Szeged, 1969)

Oltvai Ferenc–Vinczi Károlyné: A szegedi kőolaj- és földgázkutatás levéltári dokumentumai (1917–1947)

6. CHOLNOKY JENŐ EGYET. TANÁR LEVELE A SZEGEDI POLGÁRMESTERHEZ A MAGYAR FÖLDTANI TÁRSASÁG ALFÖLDI BIZOTTSÁGA RÉSZÉRE KÜLDÖTT SEGÉLYRŐL ÉS A KÉSZÜLŐ SZAKVÉLEMÉNYRŐL Kolozsvár, 1918. március 22. Szeged város tanácsának iratai 12 264/1918. sz. (554/1918. lt. sz.) A Magyar Földrajzi Társaság Alföldi Bizottsága Kolozsvár, 191S. március 22. Nagyságos Polgármester Űr! Amidőn hálásan köszönöm meg Szeged város 500 koronányi segélyét az Alföldi Bizottság számára, egyúttal tisztelettel mellékelve van szerencsém Bizottságunk 1916. évi jelentését megküldeni. Néhány hét múlva követni fogja az 1917. évi jelentés. Тек. Szeged városának 4153/1918. sz. átiratára a földgáz ügyében — válaszunk szintén rövidesen elküldhető lesz. Alapos tanulmányok és meggondolások voltak hozzá szükségesek. A Bizottság számára kiutalt segélyt ismételten megköszönve, maradok a Nagyságos Polgármester Ürnak hűséges híve Dr. CHOLNOKY JENŐ elnök Cholnoky Jenő által kézzel írott egy oldalas tisztázat. Iktatóbélyegzőben: Szeged Szab. Kir. Város Tanácsi Iktató Hivatala. 12 264/1918. március 18. Hátiraton: Levéltárba teendő. 1918. április 8. Bokor polgármester, Gaál tanácsnok. 7. CHOLNOKI JENŐ SZAKVÉLEMÉNYE AZ ALFÖLDI ÉS KÜLÖNÖSEN A SZEGEDI FÖLDGÁZKUTATÓ FÚRÁSOK VÁRHATÓ EREDMÉNYÉRŐL Kolozsvár, 1918. április 12. Szeged város tanácsának iratai 4153/1918. sz. (554/1918. lt. sz.) Tekintetes Városi Tanács! A Magyar Földrajzi Társaság Alföldi Bizottságához, a földgáz ügyében intézett kérdésre nézve a következő tiszteletteljes véleményt van szerencsém előterjeszteni: A kérdést több szakértővel, különösen pedig a kir. Bányakutató Hivatal szakértő mérnökeivel és a Földtani Intézet tudós igazgatójával, dr. Lóczy Lajossal folytatott eszmecsere kapcsán teljesen megvilágítva tudom a Tekintetes Tanács előtt tisztázni. Alföldünk a geológiai harmadkorban, amikor az Erdélyi Medencében is lerakódtak a gáztartalmú rétegek, az erdélyihez nagyon hasonló, de meglehetősen elzárt és jóval nagyobb tenger borította. Ebben az elzárt tengerrészben éppen olyan rétegek rakódhattak le, mint az Erdélyi Medenczében, t. i. éppen úgy itt is keletkezhettek kősó, földgáz és petróleum-tartalmú rétegek. Kősó az Alföld északkeleti széléről ismeretes (Sóvár, Máramarossziget, stb.) földgáz is számtalan helyen bukkanik elő. Az Alföld csak egy része a magyar medencének, hozzá tartozik ehhez a Dunántúl is, már pedig a Dunántúl délnyugati részén petróleum és földgázelőfordulás ismeretes. Minden jel arra vall tehát, hogy az Alföld mélyében földgáz és petróleum-tartalmú rétegek vannak. Ezt bizonyítja a széleken észlelt jelenségek sorozata s ezt az artézi kutak nagy részének gázömlése. De ugyanezt bizonyítja az elmélet is, mert a földrajzi viszonyok az erdélyi gáztartalmú rétegek lerakódásának idején nagyon hasonlóak voltak a magyar medencében is. 302