A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1969. 1. (Szeged, 1969)

Gallé László: Növényi fejlődésrendellenességek a Gymnospermatophyra és Antiospermatophyta törzsekből

vegyületek, elsősorban a víz ionizációja révén közvetve hat a DNS molekulákra s idézi elő azok roncsolódását. Ezeknek a genetikai alapokra visszavezethető jelenségeknek határozott, utólagos bizonyítása igen nehéz feladat. Amikor egy fejlődésrendellenesség már megjelent és kifejlődött, akkor legfeljebb csak következtetni lehet a kiváltó okokra. A szomatikus sejtekben végzett citológiai vizsgálatok is csak megállapíthatják az örökítő anyagban végbement változásokat, a kiváltó okok felfedése nélkül. Pontos citológiai ellenőrzés viszont módszerbeli nehézségek miatt kevés és ilyen vizsgálatokkal elsősorban a Gramineae családba tartozó fajoknál sikerült véghezvinni. A növényi sejtekre azonban, melyek igen sok osztódási ciklus után alakulnak kifejlett növénnyé, nemcsak a már tárgyalt genetikai információk, hanem — amint erre már szintén utalás történt — a belső, a hormonális környezet is hatást gyakorol. A hormonális tényezők hatása pedig a későbbiekben a növény külső morfológiai alakulását szabja meg. Erre kísérleti bizonyítékok is vannak, amennyiben sikerült egyes növényfajok alaktani ismertetőjeleit a növények hormonháztartásába való beavatkozással olyan mértékben megváltoztatni, hogy azokat akár más fajokba is sorolhatnánk. Bebizonyosodott, hogy egyes növényi szervek növekedése és további szerveződésének útja azáltal szabályozható, hogy az illető szerv szervkezdeményéhez milyen összetételű s milyen mennyiségű hormont juttattak. Sikerült többek között összetett levelű növényeknél, a levélkezdemények hormonkezelése útján, a normálisnál kevesebb levélkéjű, sőt egyszerű levelű alakokat létrehozni. Ilyen jelenség egyébként a természetben is előfordul s erre dolgozatom rendszeres része I. fejezetének 8. alcíme alatt több növényfajnál magam is utalok. (Vö. H. LINSER u. R. KIRSCHNER, 1957.) A rendellenességek felsorolása Dolgozatomnak ebben a részében a Magyarország területén megfigyelt, feljegyzett és teratológiai gyűjteményemben elhelyezett rendellenességek felsorolását nyújtom. Az egyes teratómákat szervek szerint csoportosítva az alábbi beosztásban foglaltam össze: I. HAJTÁSRENDELLENESSÉGEK 1. Elszalagosodott szárak, 2. Elszalagosodott virágzati tengelyek, 3. összenőtt levelek és levélkék, 4. Elágazó levelek és levélkék, 5. Számfeletti levélkék összetett levelekben, 6. Csökkent levélkeszám összetett levelekben, 7. Tölcsér alakú levelek és levélkék, 8. összetett levél helyett egyszerű levél, 9. Kinövések a levéllemez felületén, 10. Rendellenes helyzetű levelek, zavar a levélállásban. II. REPRODUKTIV SZERVEK RENDELLENESSÉGEI A) Virág és virágzat rendellenességek 1. Sziromszerű lomblevelek vagy csészelevelek, 2. Ellombosodott porzók, 3. Sziromlevelek összeolvadása, 4. Virágrészek megsokszorozódása, 208