A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1969. 1. (Szeged, 1969)

Juhász Antal: A hantház

A pitarajtó előtt két oszlopra támaszkodó kis nádtetős ereszét volt, amit csak 1958-ban bontottak el. Más tanyákon az ereszetet megtoldották és az épület egész hosszában húzódó folyosót alakítottak ki, amit egy idő múlva beépítettek, de itt nem volt szükség a helyre és az ereszét elbontásra került. Az eresz alá, közvetlenül a pitarajtó mellé gyephantokból alacsony kis ülőkét raktak, amely kedvelt pihenőhelye volt az öregeknek. Ezt is tapasztották és meszelték. II. tábla — Csengéié 449. sz. tanya, a) alaprajz és b) hosszmetszet A szelemen nyárfa-gerenda, a horogfák hasított, gyalulatlan nyárfa- és akáctörzsek. A szelement a két végfal és az istálló válaszfala fölött három, kecskeláb-пак. nevezett ollóágas és közben két oszlop tartja. így a tetőszerkezet anyagát a környezet adta, csupán mestergerendának vettek fenyőtörzset. A födél mindig nád volt, a házvég összekorcolt napraforgószár, amit csak kívül tapasztottak. Mennyezete úgy készült, hogy a kisgerendákra 3—4 ujjnyi vastagon nádat terítettek és azt alul-fölül polyvás sárral letapasztották. A padlás felől több ujjnyi vastag volt a tapasztás, mivel a padlást terménytárolásra használták. öregek emlékezete szerint a dűlőben a századfordulón több hantház is volt. A környék dús füvű réti talaja (amely nem messzire már világos futóhomokba megy át) kiváló nyersanyagot adhatott a hantépítkezéshez. Érdemes végigkísérni egy másik, Kiskunhalas régi határában épült hantház életét.

20 Az építtető család a férfi ágán szegedi földről származott előbb Balotára, majd 1896-ban Debeák pusztára. Először gúny hót készítettek, de még ugyanabban az évben megépült a hantház is. Eleinte kétosztatú volt. (házpitar), hamarosan hantistálló épült mellé a lovak számára. 1904-ben új tanyát építettek, ahová átköltözött a család, de a hantház is megmaradt és a fiatal 20 A Debeák pusztai hantház adatainak átengedését Barth János muzeológusnak köszönöm. Gyűjtését használtam a hantház építésmódjának leírásánál is. 14