A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1969. 1. (Szeged, 1969)

Szelesi Zoltán: Párizsba induló szegedi művészek a század elején

nyi munkásságával a szobrászatban nemzetközi rangot vívott ki magának, s alkotásait ma több külföldi modern múzeum őrzi.

15 Csáky József Párizsban létrejött életműve kevéssé ismeretes előttünk.

16 Szobrászatának tartalmi és formai magasrendűségét azonban az 1959-ben, Budapesten rendezett sikeres vendégkiállítása meggyőzően igazolta.

17 Művei másmás alakzatokban örökítették meg Csáky hamvas szépségű formagondolatait. Alkotásainak egy része konstruktívan szerkesztett, geometrikusán tagolt idomúaknak hat, más művei pedig- a kerekded és a hasábos mintázás közös érvényesülését mutatják. Régebbi és újabb alkotásai modern utakon induló szobrászatának kibontakozását majd beérését engedik sejteni. Művei a tízes évek elején a szobrászati kubizmushoz, illetve ennek fegyelmezett, architektonikus szelleméhez mindvégig hűek maradtak. Nemes veretű szobrai összefoglaló teljességgel szintetizálják egykori formabontó kísérleteinek részeredményeit. Törekvéseiről hivatott hangon szólt Csáky műveinek régi ismerője, az egykori párizsi kortárs-barát, Bölöni György, a művész 1959-es budapesti kiállítása alkalmából. „ . . . Nézzék meg figyelmesen szobrait! Első pillanatra fel kell ismerjük, hogy nincs bennük semmi felesleges, semmi könnyelmű. Meggondolással, töprengésekkel, nagyon nagy átérzéssel születtek ezek a figurák, női alakok, portrék, fejek, mély szobrászkultúra ömlik el rajtuk, nincs egyikükben sem hivalkodás, sem hangosság, intim elmélyedésből erednek . . . Igen, Csáky, az évtized előtti avantgardista, akinek alkotásait sok fázisában ismertem, már mindenképpen klasszikussá vált."

18 1959 augusztusában — budapesti kiállítása alkalmából — több mint félszázados távollét után Csáky Magyarországra látogatott. Ezúttal utazott le Szegedre is.

19 Szülővárosában meghatottan kereste a régi színeket, a Tisza-parti város romantikájának benne élő varázsát. Itt-tartózkodása alatt előkereste hazai fiatalkori alkotásaiból egyetlen meglevő szobrát, egy kislányfejet, melyet 1905 nyarán nagyatyja szegedi házában mintázott. Felvitte bemutatni a budapesti kiállításán szereplő érett párizsi művei közé. Csáky rövid pár nap után 15 Csáky Józseftől kapott feljegyzés szerint — többek között — művei vannak: a Párizsi Modern Művészeti Múzeumban (kő- és márványból való nőábrázolások 1914, 1927 és 1937-ből); továbbá a Norvolki Múzeumban (Ülő nő, kő, 1927.); valamint a Rotterdami Múzeumban (Anya és gyermeke, kő, 1927.). Régebben, a Leányka mellképe с bronzszobra és a Kompozíció с gipsz domborműve budapesti közgyűjteményekbe került. A magántulajdonban levő szobrai közül a legtöbb Franciaországban (Gyermekfej, márvány, 1922; Párduc, mészkő, 1927; Álom, kő, 1931; Szemérem, bronz, 1957.) és Hollandiában (Anya gyermekével, kő, 1956; Tavasz, bronz, 1959.) található. 1928-ban készült két kőszobra, a Nő könyvvel- a Rotschild-gyűjteménybe, a Fürdő után с alkotása pedig — annakidején — Basch Loránd tulajdonába került. Csákynak nagyobb önálló kiállításai: Londonban, 1930; New Yorkban, 1931; Párizsban, 1935; Budapesten, 1936-ban voltak. Itt említjük meg, hogy Csáky tervezte a Párizs közelében levő Grosbois-ban — 1937-ben —, a Franciaországban élő magyarok közadakozásából felállított Rákóczi-emlékművet. 16 Legelőbb Murányi Kovács Endre írt róla az elmúlt években. M. К. E.: Csáky József hetvenéves. Műterem, 1958. 6. sz. 17 Pongrácz Zsuzsa, ötven év után itthon. Csáky József párizsi szobrász Budapesten. Magyar Nemzet, 1959. aug. 26.; Dutka Mária, Csáky József szobrászművész kiállítása. Magyar Nemzet, 1959. szept. 1. 18 Csáky József szobrászművész — Párizs — kiállítása — 1959. augusztus — a Kulturális Kapcsolatok Intézetének kiállítótermében, Budapest. Katalógus. 6. old. Képekkel. Bev.: Bölöni György. 19 S. I. (Simon István) Meglepetéseim végtelenül kellemesek és meghatók. Csáky József világhírű szobrászművész 51 év után Franciaországból Szegedre látogatott. Délm. 1969. aug. 28. 142