A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. (Szeged, 1968)

Nagy Dezső: Régi május elsejék Csongrád megyében

kássag békés tüntetése a választójog mellett. A szónokok annak az óhajtásnak adtak kifejezést, hogy a várvavárt béke létrejöjjön . . .

30 A Szegedi Napló kissé ironikus hangú ünnepi beszámolójának anonim írója mögött a közismert stílusjegyek alapján Móra Ferencet gyanítjuk: „A világünnep napsugárban múlt el. A villamoskocsik jöttek, éppen csak Újszegeden nem. Pedig a Városi Tanács felhívta a Társaságot, hogy májusra indítsa el ezt a járatot. . . Régen a Tanács óhaja parancs volt. Ma nem tőle kérnek, neki adnak tanácsot. így a népek ezrei gyalog mentek át Újszegedre. A hidat éppen foltozgatták, közbe-közbe homokrakások várták a munkásokat, s míg megérkeznek . . . a gyárak, műhelyek vértelen proletárnépe áthever egy egész napot. Kerestük redős homlokukon a gondtalanságot s örömmel állapítottuk meg, hogy megtaláltuk. Reggel ment ki a hosszú menet: Fürtös Sándor, Ábrahám Mátyás és Nemes Lajos beszédét az általános titkosról meghallgatta, aztán szórakozni akart, pihenni, s elküldte merengő gondolatait a világ ezer tája felé, ahol ilyenkor hasonló élettikkadtak örülnek a napsugárnak . . . Vidám társasjátékokat játszottak a résztvevők, amelyekben a 15 éves fiútól a 60-on felüli öreg munkásig mindenki részt vett. Jól esett látni, hogy az öregek, az élettől megtaposottak, akiket a természet, az ünnep megtisztít a mindennapos salaktól, a szürkén buta formaságtól, mert visszaadja nekik rövid órákra azt amit elvitt: az ifjúságot."

31 így telt el 1918-ban a május elsejei munkásünnep a polgári forradalom előtt Csongrád megye székvárosában: Szegeden. 1919. Hódmezővásárhely „A város proletársága e nap jelentőségéhez méltóan ünnepelt. Már kora reggel kezdtek gyülekezni a felvonulásra, majd amikor mindenki megérkezett elindult a hatalmas tömeg . . . Mint hatalmas folyam hömpölygött példás rendben, zárt, nyolcas sorokban a munkásság. Elöl ment a Munkástanács teljes számban (köztük Sz. Kovács egykori harcostársai) lengő vörös zászlóval, őket kis iskolás gyermekek rendezett sora követte: majd az ifjúmunkások, nőmunkások, kerületi pártszervezetek, végül a különböző szakszervezetek, köztük a földmunkások és vasutasok impozáns csoportja. Minden egyes szakszervezetnek külön jelzőtáblája volt. A felvonulás alatt a zenekar állandóan játszott. A 20 000 főre tehető emberáradat a Kossuth tér négy sarkán helyezkedett el. Minden csoportnak külön előadója volt. A városháza előtti emelvény körül foglalt helyet a legnagyobb sokaság. Az iskolás gyermekek ajkáról egyszerre csendült fel a Marseillaise bűvös melódiája. Proletárgyermekek, a jövő katonái, éneklik a jövő dalát. Kellemesen vegyül a hangáradatba a városháza erkélyén elhelyezkedett dalárda éneke. . ."

32 1919. Szeged Szeged ebben az időpontban már francia megszállás alatt volt. Az egyik helyi lap cikket írt május 1. jelentőségéről.

33 30 Szeged és Vidéke 1918. V. 2. p. 4. 31 Szegedi Napló 1918. V. 3. p. 4. 32 Népakarat 1919. V. 3. (Hmv-i pártlap.) Réti: p. 230. 33 Szegedi Napló 1919. IV. 30. 11 A Móra F. Múzeum Évkönyve 161