A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. (Szeged, 1968)
Nagy Katalin: Alakos kályhacsempék Kevermesről
alakulása később történik, mint a különböző bőripari, ruhaipari és fémműves céheké. 9 Áruikat könnyen el tudják adni, nincs szükség a céh védelmére. A területünkön levő szakképzett mesterek egy része Erdélybe vagy a Felvidékre menekült a török elől, 10 helyüket a nem minden áruféleség gyárírásában egyforma jártasságot mutató, de mindent készítő fazekasok foglalták el. A legigényesebb fazekas munkához tartozó csempekészítés ezt mutatja. A nadabi és kevermesi darabok készítésbeli hiányosságai jól példák erre. Az itt maradt fazekasoknak korlátlan lehetőségeik vannak áruik elhelyezésére, amit mutat az is, hogy Nadabon és Kevermesen azonos préselőmintából származó árut találtunk. A kevermesi alakos kályhacsempék készítésmódját vizsgálva elsősorban a préselőmintájukkal foglalkozom. A kályhacsempéket nem agyagból készített negatívba nyomták, mint ahogy az a későközépkorban általános volt, 11 hanem sokszorosítás céljára ebben az esetben közvetlenül fába vésett negatívot használtak. E mellett szólnak a mintázat éles törési síkjai, az ábrázolt jelenet balra tolódása, az egyik alak bal kezében tartott szerszáma és a néhol föllelhető farostlenyomatok. A csempéken sok helyen élesen vágódó formákat figyelhetünk meg. Ezek a formák érzékenyen követik, s így tükrözik is a fanegatív megmunkálását. Ha agyagnegatívot tételeznénk fel, amit fapozitívról vettek le, akkor ezeket az élesen vágódó formákat nem látnánk. Az agyagpozitívból kikerülő minta egyik formája elmosódottabb élekkel megy át a másikba, mint a közvetlenül fából készült préselőminták termékeinél. Utóbbinál még megfigyelhetjük a faragási technikát, míg az előzőnél elvesznek a közvetlenül fára utaló nyomok. Csempéinken néhány helyen kivehető a negatívnak használt fa erezésének nyoma is; főleg az egyik csempe pártázatának középső részén láthatjuk az egymással párhuzamosan futó rostok lenyomatát (2. ábra). A kevermesi és a teljesen azonos Abb. 2. ábra. Alakos kályhacsempe Kevermesről. II. (XVI. sz.) 9 Mihalik József, A kassai fazekasczéh artikulusai 1574-ből MKÉ. 1908. 152—156. 10 Szűcs J. Bőrfeldolgozóipar a XV. századi Magyarországon, Cipőipari Dokumentáció. VII. 3. 11 Szádeczky Lajos, Iparfejlődés és a céhek története Magyarországon Bp. 1913. 49—92. 94
