A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. (Szeged, 1968)

Bálint Csanád: Honfoglalás kori sírok Szeged-Öthalmon

találni. (Dienes István 1966 áprilisában járt Saint-Germain-en-Laye-ban, én pedig egy évvel később kutattam a raktárban és a leltárkönyvekben.) A magyar portyázások egyéb vonatkozásainak kutatásában sokban segítségünkre lehetnek a nyelvészek, művészettörténészek. A francia mesék szörnyalakja, az ogre és a magyarok közti kapcsolat régen felvetődött. Mint legutóbb kiderült, Eckhardt Sándor kissé érzelmi alapokon álló elutasító érvelését

179 a kutatás ma még nem tekinti lezártnak.

180 A regensburgi vállkő

181 után nemrégiben egy aquilejai falfestmény

182 gazdagította az egykorú ábrázolásokat. Kádár Zoltán elmélyült tanulmányát

183 folytatva kataszterszerúen össze kellene gyűjteni a XXI. századi nyugati kentaur- és lovasábrázolásokat, melyek közül a hadjáratok jól ismert útvonalai

184 alapján kiválaszthatnok azon képi megfogalmazásokat, melyek egy-egy magyar átvonulás hatása alatt születtek. Ezen az alapon talán valamelyik aquitániai kaland ihletésének tekinthetjük a híres Chauvigny-i (Vienne département) román templom reflex-íjjal felszerelt kentaurját. (8. kép.) Abb. 8. ábra. Nyilazó (magyar?) ábrázolása a Chauvigny-i (Franciaország) Notre Dame templom keleti apszisán 179 Eckhardt S.: Az emberevő magyar meséje. MNy. XXIII. 1927. 246—258., uő: De Sicambria à Sans-souci. Paris, 1943. 53—70. 180 Bajomi Lázár E.: Franc és ogre. Élet és irodalom, IX. 1967. 42. sz. 181 László Gy.: Egy regensburgi vállkő. Folia Arch. I—

П. 1939. 209—215. 182 L. Gerevich: The Horseman of Aquileia. Acta Arch. Hung. 17. 1965. 395—410. 183 Z. Kádár: L'influence des peuples cavaliers nomades sur la formation des représentations médiévales de centaures. Acta Arch. Hung. 2. 1952. 307—318. 184 L. 154. j. 87