A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. (Szeged, 1968)

Madácsi László: András Dugonics

az öngyilkosság professzora; Victor Hugo a költészet folyamainak forrása és a nagy republikánus. Virág Benedek a Kazinczyhoz írt 1803. február 9-én kelt levelében a magyar egyetemi ifjúság megmentőjét látja Dugonicsban: „Ha őt nem adta volna a Gondviselés Universitásunknak, oda lett volna a magyar ifjúság."

10 A XX. század elején Prónay Antal számára „az erények összességét jelenti ez a halhatatlan nagy név: Dugonics".

11 1918-ban, halálának századik évfordulójának rendezett szegedi ünnepségeken: „ a magyarság erős oszlopa".

12 Móra Ferenc alig néhány évvel később már csak „A jó öreg Dugonicsot", a tréfacsinálót, a „Magyar Példabeszédek és jeles mondások összegyűjtőjét" látja benne, kit - szerinte - ez a műve „teszi halhatatlanná", ami egyebet írt, az máirégen „ereklyévé száradt minden".

13 Dugonics és hívei azt hitték, hogy nevét az Etelka című regénye teszi halhatatlanná a kései utókor számára, valójában - Móra Ferenc tanúsága szerint is - a Magyar példabeszédek és jeles mondások című gyűjteménye tartja fönn az idő rostáján. Madácsy László ANDRÁS DUGONICS Le cent cinquantième anniversaire de la mort d'András Dugonics, écrivain hongrois, né à Szeged en 1740, donne lieu à évoquer sa mémoire et à étudier les causes de son succès littéraire. C'est son roman, intitulé Etelka, paru en 1788, d'ailleurs très médiocre qui l'a rendu célèbre. La critique hongroise en a démontré les faiblaisses, mais le public hongrois l'a accueilli ce qu' il avait cherché dans le roman de Dugonics. Les intentions du public et de l'auteur coïncidaient. Dugonics a été l'„écho sonore" de son temps. Le phénomène de sa renommée se présentait d'une façon intéressante au cours du XIX

e siècle. Au lieu que l'oeuvre rende l'auteur toujours vivant, c'est à vrai dire le nom de l'auteur que fait durer son oeuvre. Le nom de Dugonics déjà connu entraîne après soi un grand respect traditionnel. Un nom littéraire une fois repris et enchaîné dans la série des illustrations nationales, a des chances d'y rester longtemps maintenu. La fidélité des admirations de groupe, l'hommage de la ville de Szeged, l'influence de l'enseignement aussuraient les garanties de durée du nom de Dugonics. László Madácsy 10 Perényi József, Dugonics András „Tudákossága", Sátoraljaújhely, 1904. p. 3. 11 Dugonics András életrajza, Szeged, 1903. p. 228. 12 Dugonics András halálának századik évfordulóján, A Dugonics Társaság kiadása, Szeged, 1918. p. 30. 13 Napok, holdak, elmúlt csillagok, A jó öreg Dugonics, Szeged, 1936. p. 4. 9