A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. (Szeged, 1968)
Bálint Csanád: Honfoglalás kori sírok Szeged-Öthalmon
tős ékszer- és kincsmennyiségből mindmáig egyetlen darabot sem ismerünk. Érthetetlen, hogy miért olvasztották, törték be valamennyi darabot ? 87/a A történészek - kevés kivétellel 87/b megegyeznek abban, hogy az Európába vezetett hadjáratokban a pásztortársadalom válsága jutott kifejezésre, a csapatok a termelésből és a legelőkről kiszorult szegény szabadokból tevődtek össze. 88 Következésként azt várnánk, hogy a portyázásokban való részvételt tanúsító érmeket az alacsonyabb társadalmi helyzetű halottak sírjaiban, temetőiben találták volna. Ezzel szemben az érem-mellékletes X. századi síroknak legalább fele a középréteg, vagy még rangosabb családok temetőiben fordul elő. Kevés azon sírok száma, melyek fenntartás nélkül a köznép soraiba sorolhatók. 89 Ezt a jelentős szempontot részben azzal a sokat emlegetett mozzanattal kell értelmezni, amikor az elosztás alkalmával a vezetők részesedtek a zsákmány nagyobbik feléből, így még inkább csak elmélyítvén a fennálló gazdasági különbségeket. 90 Mint az már másoknak is feltűnt, 90/a a honfoglalás időpontjától legtávolabb vert pénzek azokon a vidékeken bukkantak elő, amelyeket a magyarság a IX. század végén elsőnek vett birtokába. így a Tiszaeszlár-újtelepi 2. sírban Kövér Lajos (781-814) és Kopasz Károly (840-877) pénzeit találták. A Tiszaeszlárbashalmi I. temető 13. sírjában Jámbor Lajos (781-840) dénára volt. A Nyírség a legkorábban megszállt területek közé tartozott. 91 (Előkészület alatt álló dolgozatomban egyéb szempontok alapján ezen temetők halottait tartom kabaroknak, akik a 88l-es bécsi csatában részt vettek.) - A magyar település másik súlypontja a Tisza-Maros-Kőrösök köze volt. Korai megszállására mutat Kopasz Károly Deszken és Mindszenten talált érme. - IJ. Lajos (855-875) pénze j.) A 915-ös (a dátumot 1. Pauler 1900. 167. 92. j.) csúfos kaland emléke ma is él a brémaiakban: a középkor óta Marterburg néven hívják az óváros azon utcáját, ahol a hagyomány szerint a helyi lakosok a hivatlan vendégeket megszorították és forró vízzel stb. elűzték őket (Martin Isenberg szóbeli közlését ismét köszönöm.) A 937-es nagy hadjárat végén az Abruzzok táján sokan odavesztek (G. Fasoli: Le incursioni ungare in Europa nel secolo X. Firenze, 1945 170—171. továbbiakban: Fasoli 1945.) 87 / a Dienes István sajtó alatt levő tanulmányában (1. The New Hungarian Quarterly, 32.) összefüggést lát a magyar ötvösművészetnek az új hazában történő felvirágzása és a kalandozó hadjáratokban szerzett nemesfém tárgyak beolvasztása közt. — Fenti kérdésemre ez lehet a megfelelő válasz. 87 / b Györffy Gy.: A székely társadalom. Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században, szerk.: Székely Gy. Budapest, 1953. 110—111., uő: 1959. Bartha A.: 1.127. j. Dienes 1961. 135—136, uő: Vezető a Magyarország története a honfoglalástól 1849-ig с kiállításhoz, honfoglalás kori része. Budapest, 1968., sajtó alatt. 88 Molnár E.: A magyar társadalom története az őskortól az Árpád-korig. Budapest, 1945. 114—117. — A későbbi munkák ennek változatai: Léderer E.: A feudalizmus kialakulása Magyarországon. Budapest, 1959. 19—20. Magyarország története. Egyetemi tankönyv, I. Elekes L.—Léderer E.—Székely Gy. szerk.: Székely Gy. Budapest, 1961. 50—54., Elekes L.: A középkori magyar állam története megalakulásától mohácsi bukásáig. Budapest, 1964. 21—24, 33. 89 Adatgyűjtésem szerint csak a bátorkeszi, deszki, halimbai, győri, szentesi és szobi sírok sorolhatók minden fenntartás nélkül a köznépi temetők közé. A jobb minőségű mellékletekkel ellátott, rangosabb családok temetőiben előforduló érem-mellékletes sírok száma ennek mintegy háromszorosa. (A köznépi környezetben talált sírokkal azonos számúak azok a leletek, melyeket leletkörülményeik stb. miatt nem tudtam társadalmi réteghez kötni.) Leginkább figyelemre méltó a Hódmezővásárhely, Szentes, Csongrád környéki nagy köznépi temetők nemzetségeinek a kalandozásoktól való távolmaradása. 90 Molnár 1945. 114—115. 90 /a Dienes 1961. 96. 91 Dienes 1962. 133. — Dienes I. felhívta a figyelmem, hogy a sírból utólag II. Lothar érmét szolgáltatták be. 74
