A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. (Szeged, 1968)

Bálint Csanád: Honfoglalás kori sírok Szeged-Öthalmon

Véleményem szerint csak a dirhemek kerülhettek hazánkba kereskedelmi tevékenység révén. A huszti 60 és a máramarosi 61 lelethez hasonló kincsek hiánya az ország belsejében tagadhatatlanul mutatja, hogy a X. század első felében az arab kereskedők útja csak a magyarok határvidékén vezethetett. A Felső­Tisza vidékén lakók könnyebben juthattak a keleti árukhoz. Ezekben a sír­leletekben több arab pénz is előfordul, míg az ország más tájain csak 1-2 darab jutott egy-egy sírba. A Kisalföldön, a Tisza mentén szórványosan fel-felbuk­kanó dirhemek a felső-tiszaival talán rokon népesség azonos kereskedelmi ér­deklődésére utalnak. A régészeti anyagban feltűnő hasonlatosságok ethnikai csoportokra mutatnak 62 és nem kereskedelmi útvonalra. Alátámasztja ezt, hogy a Szabolcstól legtávolabbra eső valamennyi példány korai verésű (Szeged-Ki­rályhalma: 906.; Szomód-Bocskahegy: 907.; Galgóc: 918-919. év). A kelet­nyugati kereskedelem főütőere egyébként is a Mainz-Prága-Krakkó-Kijev közt haladó út volt. 63 Társadalmi hovatartozásukat figyelve, a dirhem-mellékletes sírok a törökös vezetőréteg egy részéhez állnak közel, köznépi temetőben csak Persén és Papon fordulnak elő. A 17 sírlelet közül 11 nyerges temetkezés volt, melyek közt 6 esetben a halottnak lovat is áldoztak fel (Eger-Répástető, Eger­Almagyar, Galgóc, Karos, Kenézlő, 14, 45. sírok, Kisdobra, Sárospatak-Baksa­homok 1, 2 sírok, Szeged-Királyhalom, Szomód-Bocskahegy). 3 sírban volt szab­lya (Eger-Répástető, Kenézlő 14. sír, Sárospatak 1. sír), 4 sírban pedig tarsoly­lemez (Bodrogvécs, Galgóc, Kenézlő 14. sír, Szolnok-Strázsahalom). Az arab pénzek forgalma 960 körül szűnik meg, 64 ez azonban csak részben állhat kapcsolatban az önálló magyar pénzverés megindulásával. Lengyelor­szágban még a XI. századból is találtak dirhemeket, 65 amikor ott már megvolt a saját verésű pénz. Úgy gondolom, Magyarországon a dirhem-forgalom meg­szűnésének egyik oka az, hogy az újonnan kiépülő kemény hatalmi rendszer nem kedvezett az átmenő kereskedelemnek. A dirhemek áramlása a 950-es évektől Európa-szerte visszahúzódik, 66 ami hihetőleg a szamanida hatalom csök­19/1936. lelt. sz.), Orosháza (Dienes 1965.), Pap (Kralovánszky I960.), Perse—Bozitapuszta (Prse, Csehszlovákia, vö. Szőke 1962. 58.), Rétközberencs—Paramdomb (Arch. Ért. 1958. 207.), Sárospatak—Baksahomok (TM. 59. 1—8. A.), Szered—Mácsadi dombok 8/55., 12/55. sírok (Sered, Csehszlovákia, vö. Szőke 1962. 17.), Szob—Kiserdő (Rég. Füz. 18. 1965. 53.), Tiszaesz­lár—Bashalom, II. temető (J. Nemeskéri A. Kralovánszky—L. Harsányi: Trephined Skulls from the Tenth Century. Acta Arch. Hung. 17. 1965. 355. Dienes 1959. 149.), Veszkény (Rég. Füz. XI. 53.). «° Hampel 1907. 228—229. el Gohl ö.: Éremleletek. Num. Közi. XIII. 1914. 21. — Értékükhöz hozzávetőleges tájé­kozódásként érdemes felidéznünk, hogy Ibn Khordadbeh korában Bizáncban egy rabszolga kb. 200 dirhembe került, vö. Bibliotheca Geographorum Arabicorum. Ed. M. J. de Goeje, Lugduni Batavorum, 1889. Brill. XXIII. 7. 6:2 Dienes I.: Honfoglaló magyarok. Bóna I.—Dienes I.—Éri I.—Kalicz N.: A kisvárdai vár története. Kisvárda, 1961. 134., Kralovánszky 1960. 36. — A népi kapcsolat feltételezését elfogadhatónak tartom, a kabarokkal való azonosításról egy bővebb dolgozatban szólok. 83 T. J. Arne: Les relations de la Suède et de l'Orient pendant l'âge des Vikings. Le Mans, 1910. 2., H. Arbman: Une route commerciale pendant les X. et les XL siècles. Slavia Antiqua, I. 1948. 438., R. Jakimovicz: Kilka uwag nad relacja о slowianach Ibrahima ibn Jakuba. uott. 458., A. Czapkiewicz —T. Lewicki S. — Nosek —M. O. Czapkiewicz: Skarb dir­hemów arabskich z Cechowa. Bibliotéka Archeologiczna, 10. 1957. 263., E. Stattler: Kontakty handlowe ludnosci wczesnopolskiej z krajami arabskimi we wczesnym sredniowieczu. Slavia Antiqua, XIII. 1966. 250—251. kép. — továbbiakban: Stattler 1966. « 4 László 1944. 121—122. 65 Stattler 1966. 225. A cikket Bakay Kornél baráti fordításából ismerem. 66 M. Stenberger: Die Schatzfunde Gotlands der Wikingerzeit. Stockholm, I. 356., Stattler 1966. 268. 71

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom