A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. (Szeged, 1968)

Bálint Csanád: Honfoglalás kori sírok Szeged-Öthalmon

fogja közre. Az ily módon kialakult egyenlőszárú háromszöghöz hasonlítható területet egy erősen bemélyített, négyes levél formájú, szabálytalan alakzat tölti ki. A csat felső részéből két csukló emelkedett ki, egyikük letörött. A felerősítésre a hátlapon három, elkalapált végű aklaszeg szolgált, ezek egyikén bronz ellenző lemezke van. Kettétörött. Méretek: h.: (a szalagfül nélkül) 3,0 cm; sz.: 1,5 cm; vast.: (az aklaszeggel együtt) 0,5 cm. (I. t. 21.) A sírleletekkel együtt őrzött, bizonytalan hovatartozású tárgyak: 1. Vas karika erősen elrozsdásodott töredékei. 5 db. (V. t. 4-8.) 2. Vas csat töredékei, pecekkel. 3 db. (V. t. 1-3.) 3, Lant alakú csiholóvas két töredéke. Majdnem egész felületét textilmaradványok borítják. Méretek: mérhető h.: 4,5 cm; sz.: 1,0 cm. (V. t. 9-10.) 4. Ismeretlen rendeltetésű vastárgy, hosszúkás alakú. Esetleg nyílcsúcs tüskéje volt. Méretek: mérhető h.: 6,0 cm; sz.: 1,1 cm. (V. t. 13.) 5. Ismeretlen rendeltetésű vastöredék. 2 db. V. t. 11-12.) Valószínűleg újkori eredetűek a VI. t. 8-11. alatt látható, ismeretlen rendeltetésű tárgyak. Varázséji közleményében nem esik szó róluk. Az öthalomról származó sírleletekkel együtt beleltározott más, újkori tárgyakkal együtt kerülhettek a régészeti leletek közé. 1950 májusában ismét sírokra bukkantak az öthalmon. Sajnos a legújabban megtalált temetkezésekről sem áll rendelkezésünkre hiteles dokumentáció. A leletek katonai építkezések során láttak napvilágot, így a leletmentést végző Bálint Alajos semmilyen mérőeszközt vagy fényképezőgépet nem használhatott. Előfordult, hogy az előző napon kiásott sír helyét másnapra betonnal kiöntötték és beépítették, ezért a sírok egymástól való távolságát sem ismerjük. A 13 feltárt sír közül nyolcról készülhetett feljegyzés. A meglevő jegyzetek a napi munka befejeztével, utólag készültek. Az 1950-ben kibontott sírok az öthalom nyugati, az országút mellett fekvő dombjáról származnak.

9 (1. kép 2,) Az ásatóval folytatott megbeszélés alapján úgy látszik, hogy a második ásatás az 1879-ben megbontott temető újabb sírjait hozta felszínre. Noha Varázséji és Lenhossék a „Szegedhez legközelebb eső", „első" dombról beszélnek, térképük alapján a helyszín csakis az országút melletti első dombbal azonosítható. Itt van a Lenhossék térképén látható dűlőút, mely Kiskundorozsma és nyugat felé vezet, s nem utolsó sorban a „Szatymazra vezető út" is. Következésként 1950-ben a temető déli részéből tártak fel sírokat, maga a temető Ny-K-i irányban húzódhatott. A két temetőrészlet egymáshoz való viszonyát ma sem tisztázhatjuk megnyugtatóan, mivel nem végezhetünk tájékozódó helyszíni szemlét. Az öthalom ma már erősen lekopott. Igen hosszú ideig homokbányának, téglaverőnek használták. Bálint A. leletmentő ásatását kb. 20X10 méteres területen, közvetlenül az országút mellett vezette. Igen részletes szintvonalas térképen azonosítottuk a két leletmentés helyét: az 1879-es földmunkák az országút mellett elterülő első nagy halmot bontották meg, míg a második temetőrészlet ugyanezen dombnak kisebb, önálló kiemelkedésén terült el. (Könnyen tévútra vezethet Móra Ferenc ásatási beszámolója az 1917-ben az öthalmon végzett kutatásairól.

10 Irodalmi hangvételű jelentésében megtévesztő lehet azon megjegyzése, hogy az ásatását Domonkos András földjén kezdte meg, akinek - úgymond - földjén Móra szerint a lovas magyar sírokat találták. Móra F. háromnapos próbaása9 A közölt térkép fentemlített okok miatt csak tájékoztató vázlat. — A második ásatás leleteit a szegedi Móra Ferenc Múzeumban őrzik 53.455.1—26. lelt. sz. alatt. A fényképfelvételek elkészítését Készei Péter baráti segítségének köszönöm. 10 Feljegyzése a szegedi Móra Ferenc Múzeum leltárkönyvében az 1917. esztendőnél. 54