A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. (Szeged, 1968)

Bálint Csanád: Honfoglalás kori sírok Szeged-Öthalmon

fogja közre. Az ily módon kialakult egyenlőszárú háromszöghöz hasonlítható területet egy erősen bemélyített, négyes levél formájú, szabálytalan alakzat tölti ki. A csat felső részéből két csukló emelkedett ki, egyikük letörött. A fel­erősítésre a hátlapon három, elkalapált végű aklaszeg szolgált, ezek egyikén bronz ellenző lemezke van. Kettétörött. Méretek: h.: (a szalagfül nélkül) 3,0 cm; sz.: 1,5 cm; vast.: (az aklaszeggel együtt) 0,5 cm. (I. t. 21.) A sírleletekkel együtt őrzött, bizonytalan hovatartozású tárgyak: 1. Vas karika erősen elrozsdásodott töredékei. 5 db. (V. t. 4-8.) 2. Vas csat töredékei, pecekkel. 3 db. (V. t. 1-3.) 3, Lant alakú csiholóvas két töredéke. Majdnem egész felületét textilmaradványok borítják. Méretek: mérhető h.: 4,5 cm; sz.: 1,0 cm. (V. t. 9-10.) 4. Ismeretlen rendeltetésű vastárgy, hosszúkás alakú. Esetleg nyílcsúcs tüskéje volt. Méretek: mérhető h.: 6,0 cm; sz.: 1,1 cm. (V. t. 13.) 5. Ismeretlen rendeltetésű vastöredék. 2 db. V. t. 11-12.) Valószínűleg újkori eredetűek a VI. t. 8-11. alatt látható, ismeretlen ren­deltetésű tárgyak. Varázséji közleményében nem esik szó róluk. Az öthalom­ról származó sírleletekkel együtt beleltározott más, újkori tárgyakkal együtt kerülhettek a régészeti leletek közé. 1950 májusában ismét sírokra bukkantak az öthalmon. Sajnos a legújab­ban megtalált temetkezésekről sem áll rendelkezésünkre hiteles dokumentáció. A leletek katonai építkezések során láttak napvilágot, így a leletmentést végző Bálint Alajos semmilyen mérőeszközt vagy fényképezőgépet nem használhatott. Előfordult, hogy az előző napon kiásott sír helyét másnapra betonnal kiöntöt­ték és beépítették, ezért a sírok egymástól való távolságát sem ismerjük. A 13 feltárt sír közül nyolcról készülhetett feljegyzés. A meglevő jegyzetek a napi munka befejeztével, utólag készültek. Az 1950-ben kibontott sírok az öthalom nyugati, az országút mellett fekvő dombjáról származnak. 9 (1. kép 2,) Az ásatóval folytatott megbeszélés alapján úgy látszik, hogy a második ásatás az 1879-ben megbontott temető újabb sírjait hozta felszínre. Noha Varázséji és Lenhossék a „Szegedhez leg­közelebb eső", „első" dombról beszélnek, térképük alapján a helyszín csakis az országút melletti első dombbal azonosítható. Itt van a Lenhossék térképén látható dűlőút, mely Kiskundorozsma és nyugat felé vezet, s nem utolsó sorban a „Szatymazra vezető út" is. Következésként 1950-ben a temető déli részéből tártak fel sírokat, maga a temető Ny-K-i irányban húzódhatott. A két temetőrészlet egymáshoz való viszonyát ma sem tisztázhatjuk meg­nyugtatóan, mivel nem végezhetünk tájékozódó helyszíni szemlét. Az öthalom ma már erősen lekopott. Igen hosszú ideig homokbányának, téglaverőnek hasz­nálták. Bálint A. leletmentő ásatását kb. 20X10 méteres területen, közvetlenül az országút mellett vezette. Igen részletes szintvonalas térképen azonosítottuk a két leletmentés helyét: az 1879-es földmunkák az országút mellett elterülő első nagy halmot bontották meg, míg a második temetőrészlet ugyanezen domb­nak kisebb, önálló kiemelkedésén terült el. (Könnyen tévútra vezethet Móra Ferenc ásatási beszámolója az 1917-ben az öthalmon végzett kutatásairól. 10 Irodalmi hangvételű jelentésében megtévesztő lehet azon megjegyzése, hogy az ásatását Domonkos András földjén kezdte meg, akinek - úgymond - földjén Móra szerint a lovas magyar sírokat találták. Móra F. háromnapos próbaása­9 A közölt térkép fentemlített okok miatt csak tájékoztató vázlat. — A második ásatás leleteit a szegedi Móra Ferenc Múzeumban őrzik 53.455.1—26. lelt. sz. alatt. A fényképfelvé­telek elkészítését Készei Péter baráti segítségének köszönöm. 10 Feljegyzése a szegedi Móra Ferenc Múzeum leltárkönyvében az 1917. esztendőnél. 54

Next

/
Oldalképek
Tartalom