A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. (Szeged, 1968)

Bálint Csanád: Honfoglalás kori sírok Szeged-Öthalmon

3 (39/1879). sír M:l m. Ló- és kutyacsontok. Az embertani meghatározás szerint a csontváz 35 éves brachycephal férfihoz tartozott. 6 Mellékletek: 15 db kerek, ezüst pityke. (Eredetileg 17 db került elő, a leltárkönyvbe már csak 16 db-ot jegyeztek be. Azóta még egy darab elkallódott.) Formára és minőségre nézve különböző minőségű öntvények. Felületük enyhén domború. Középen kiemelkedő mező, melyet aranyozott bemélyedés fog körbe. Valamennyi hát­lapján 1 db szegecs. Méretek: átm.: 1,0-1,3 cm., m: 0,4-0,6 cm. (I. t. 4-18.) 2. 8 db ruhára varrott ezüst szalag. Valamennyi végén a felerősítésre szolgáló lyuk van. Az egyetlen megközelítőleg ép példány - feltehetőleg — külső szélé­hez közel két lyuk van egymás mellett, belső széle szakadozott szegélyű, míg a külső egyenes vonalúra kiképzett. Néhány szalagot a találáskor kiegyenesí­tettek. Méretek: a) átm.: 7,2X7,5 cm; sz.: 1,0-1,2 cm. b/h.: 2,8 cm; sz.: 1,5 cm c) h.: 5,2 cm; sz.: 1,0-1,3 cm. d) h.: az erős görbület miatt nem mérhető; sz.: 1,3 cm. e) h.: 7,0 cm sz.: 1,0 cm. f) h.: 4,5 cm; sz.: 1,1 cm. (II. t. 1-6, 8-9.) 3. Deltoid alakú vas nyílhegy felső részének töredéke. Közepén hosszában enyhén kiemelkedő borda húzódik. Méretek: mérhető h.: 2,6 cm, mérhető sz.: 2,1 cm. (I. t. 19.) 4. Hosszúkás, enyhén görbe henger alakú vastöredék, mely feltehető­leg az előbbi nyílhegy tüskéje volt. Felületén hosszanti irányban farostnyomok láthatók, a felső, szélesebbik vége töredékes, (lelt. száma nincsen. I. t. 20.) 5. Ismeretlen rendeltetésű vastárgy. Elveszett. Varázséji 5. sz. alapján nyíl­hegynek tűnik. Szerinte lándzsacsúcs volt, mely meghatározás szemmellátható­lag téves az aránylag kis méret és az eltérő forma miatt. 7 6. Erősen elrozsdáso­dott, körte alakú vas kengyelpár. Csak az egyik rajza jelent meg a közlemény­ben, a hasonló megtartás alapján azonosítottam párját a 66/1879. 273. lelt. számú darabbal, a) Négyszögletes fülén a függesztőszíj számára téglalap alakú nyílást készítettek. Szárai szimmetrikusan íveltek; talpa széles, borda nélküli. Három töredékben van meg, kissé hiányos állapotú. Méretek: sz.: 12,6 cm; fül sz.: 3,8 cm; talp sz.: 4,3 cm. b) Párja megnyúlt körte formájú, a villásszárú kengyeltípushoz áll közel. Csak a felső része és a talptöredék van meg. Négy­19—22.), Székesfehérvár-Szabadság tér: három sírban kutyafogakat találtak (Rég. Füz. 19. 1966. 77.). A sírokba tett kutyák esetében nem nehéz a ma élő „kutyahűség" gondolatkörrel magya­rázni e temetkezési szokást (pl.: Nagy J.: Bácsmegyei mondák. Ethn. 1896. 181., Berze—Nagv J.: Baranyai magyar néphagyományok. Pécs, 1940. III. 238.) — A kutya kapcsolata az ember­rel: 1. László Gy.: A honfoglaló magyar nép élete. Budapest, 1944. 483. (továbbiakban: László 1944.) További párhuzamok: a jyrkáknál 1. Hérodotosz, IV. 21. (vö. Győrffy Gy.: A magya­rok elődeiről és a honfoglalásról. Budapest, 1958. 21. — továbbiakban: Győrffy 1958.), csuva­soknál (vö. Munkácsi В.: Mutatványok csuvas népköltési gyűjteményemből. Ethn. 1908. 291.). kutyatemetkezés igen gyakori a Volga-menti normann—szláv temetkezésekben: Е.Г. Андреева: Фауна Ярославского Повольяжя по костным остаткам из курганных погребений Х-Х вв. Ярос­лавское Поволжье, ред. А. П. Смирнов. Москва, 1963. 93. A kutyának Belső-Ázsiában betegség elhárító ereje is van, 1. D. Zélénine: Le culte des idoles en Sibérie. Paris, 1952. 44—45. A kutya szerepe Szibéria ÉK-i lakóinál: M. A. Czaplicka: Aboriginal Sibérie. A Study in Social Anthro­pology. Oxford, 1914. 149, 152, 155, stb. Mandzsu-tunguz népeknél: V. I. Cincius: Manchu­Tunguz Data on the Word „Horse". Central Asiatic Journal, X. 1965. 155—156. 19. j. A mon­goloknál: J. R. Krueger: The Altan Saba. (The Golden Vessel). A Mongolian Lamaist Burial Manual. Monumenta Serica, XXIV. 1965. 249. Tibetben: R. В. Ekvall: The Role of the Dog in Tibatan Nomadic Society. Central Asiatic Journal, VIII. 1963. 163. 173. Nem tudtam hozzá­jutni: В.Мюллер: Значение собаки в митологических верованиях. Древности, 1876. с. tanul­mányhoz. 6 Lenhossék 1882. 32. — Lenhossék többi embertani meghatározását nem ismertetjük, mert a sírokkal való azonosítás bizonytalan. 7 A honfoglalás kori lándzsákról Kovács László készít tanulmányt. Az öthalmi lándzsá­val kapcsolatos tájékoztatást köszönöm. 50

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom