A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. (Szeged, 1968)

Bálint Csanád: Honfoglalás kori sírok Szeged-Öthalmon

A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve (MFMÉ) 1968 HONFOGLALÁS KORI SÍROK SZEGED-ÖTHALMON* 1879. március 12-én a Tisza elpusztította Szeged városát. A „nagy víz" elvonulása után megindított munkálatok közt egy, a várost körülvevő védőgát felépítése volt a legfontosabb. A gátakhoz szükséges földtömeg egy részét az öthalomról hordták el. Az öthalomnak nevezett dombcsoport Szegedtől ÉNyra, mintegy 3 km-re fekszik. Tőle nyugatra halad el a Budapestet és Szegedet összekötő országút. (1. ábra) A dombcsoport természetes alakulat, 430 cm vastag löszrétege alatt találták az első alföldi paleolit leletet.

1 A földmunkákat ugyanazon év májusában kezdték el a Szegedhez legközelebb eső halom északi és keleti oldalán. (1. kép 1.) A régészeti leletek előkerüléséről a Magyar Nemzeti Múzeumot értesítették. A leletmentést Varázséji Gusztáv, a MNM Régiségtárának gyakornoka végezte el.

2 A földet 500 m hoszszú és 60 m széles területről hordták el. A halom megbontott részén, őskori telepmaradványok mellett Varázséji mintegy 100 sírt figyelt meg, melyekből 42-t tudott feltárni. Az őskori és késő szarmata temetkezések közt 5 honfoglaAbb. 1. ábra. Szeged, öthalom * Az 1966—67-ben, a Centre d'Études Supérieures de Civilisation Médiévale-ban (Poitiers) végzett munkám megkönnyítéséért M. E.

—R. Labande-nak mondok köszönetet. 1 Banner J.: Az első alföldi paleolit-lelet. Dolg. (Szeged) XII. 1936. 1—7. 2 A leletek a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek (1. 66/1879. 1—282. lelt. sz.). Az ásatás eredményeit Varázséji Gusztáv ismertette: A Szeged-öthalmi őstelep és temető. Arch. Ért. 1880. 323—336. Az embertani leletek kapcsán Lenhossék József közölte másodszor: A Szeged-öthalmi ásatásokról. Budapest, 1882. (továbbiakban: Lenhossék 1882). Sírleírásai zavarosak, 47