A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. (Szeged, 1968)
Erdélyi István–Pataki László: A nagyszentmiklósi „Attila kincs” leletkörülményei
sem, bár a kincs problémái magyar problémák voltak. Ebben a dolgozatban ezt a mulasztásunkat óhajtjuk pótolni. Rudolf Noll professzor kérésünkre előkerestette a százhatvan éves aktákat, s ezekből „Zur Fundgeschichte von Nagyszentmiklós" címen egy gyűjteményt állított össze és azt Pataky Lászlóhoz juttatta. Nagyon megsegített abban a törekvésünkben, hogy végre megnyugtatón tisztázzuk a nevezetes magyarországi lelet felfedezésének történetét. 14 A Bécsből kapott adatokat - nagy szerencsénkre - hazaiakkal is ki tudtuk egészíteni. Pulszky Ferenc ugyanis, Magyarország Archeológiája című nagy művében a kincs felfedezéséről sok lényegeset elmondott. Adatait „Az ingó emlékek" című kéziratos füzetből vette, melyben valaki - 1888-ban - névtelenül közzétette a kinccsel kapcsolatos hivatalos hazai iratok másolatát. Azt írja Pulszky, hogy a füzet tartalmát a következő évben - 1889-ben az Archeológiai Évkönyv is közölte. De könyvtárainkban sem egyiknek, sem másiknak nem akadtunk nyomára. Sajnálatos, hogy ezek elvesztek, de megnyugtató, hogy a bécsi iratok kiegészítésére az is elegendő, amit Pulszky megmentett. 15 Fel tudtuk még használni Hampel J. egy-két adatát is. Egyébként éppen azt kell helyreigazítanunk, amit Hampel J. a kincs napvilágra kerülésének körülményeiről Arneth nyomán írt. 16 Egybevetettük a bécsi adatokat a hazaiakkal, s gondosan mérlegelve minden mondatot, a kincs felfedezésének történetét új mozaikképbe foglaltuk. Ez a kép sokkal részletesebb, mint az előbbi, s ellentmondások már nincsenek benne, íme a hiteles történet: 1799. szeptember 10-én Csapó szolgabíró helyszíni vizsgálatot tartott Nagyszentmiklóson, hogy „a tömérdek arany" megtalálásának körülményeit tisztázza. 1 ' Abban az időben Nagyszentmiklós már városias jellegű település lehetett. A földesúr Nákó Kristóf volt. Ez a gazdag család 1780-ban költözött Macedóniából Magyarországra. Itt idővel olyan rangra emelkedtek, hogy hosszú időn át vezető szerepet vittek hazánk életében. Nákó Kristóf egyik jobbágya, V u i n Néru „parasztgazda" jegyzőkönyvbe mondotta Csapó szolgabíró előtt, hogy a kincset ő találta július 3-án. 18 Házuk udvarán, a szomszédos szőlőskert mellett árkot ásott fiával, hogy a kerítést megigazítsák, s alig egy ásónyomnyi mélységben az árok oldalából egy nagy 14 Rudolf Noll, Zur Fundgeschichte von Nagyszentmiklós с. gyűjteményének eredeti kézirata Pataky László tulajdonában van. Másolata: Kunsthist. Museum Antikensammlung. Wien: ZL. 126 (AS) 1965. Noll professzor e gyűjteményről 1965. II. 19-én kelt Pataky Lászlóhoz írt levelében így írt: „Diese sind das Ergebnis langwieriger Nachvorschungen, an denen vor allem mein Assistent, Herr dr. Wolfgang Oberleitner, beteiligt war, sowohl im Archiv der Antikensammlung des Kunsthistorischen Museums als auch im Staatsarchiv (OKäA = Obertskämmereramt). Manches lässt sich freilich — nach rund 160 Jahren — nicht mehr in der gewünschten Weise klären, doch hoffen wir . . . auch so nützliche Angaben in die Hand gegeben zu haben." — E helyen is köszönjük szívességét és köszönjük munkatársai fáradozását is. Olyan iratokat is felkutattak, amelyekről eddig semmit sem hallottunk, s ezzel igen elősegítették, hogy kitűzött célunkat elérjük. 15 Pulszky Ferenc, Magyarország archaeológiája. (Budapest 1897) II. kötet. 18 Hampel József, i. m. 17 Pulszky Ferenc, i. m. 55. 18 Hampel J., a megtalálót Nera Vuin parasztgazdának írja. Pulszky F. pedig Néza Vuinnak nevezi. Fischer K. megállapította, hogy a férfinév Néru, a női pedig Néra. A név tehát helyesen: Vuin Néru. Neumann irataiban Neva is olvasható. A hibákat a kézírás okozza. 38
