A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. (Szeged, 1968)

Párducz Mihály: Újabb hunkori leletek Csongrád megyében - Párducz Mihály: Neue hunnenzeitliche Funde im Komitat Csongrád

váltó,

15 amely azonos a Berzsenyi utcai temetővel, ahol 1959-ben ásatásokat végeztünk és azok eredményeiről be is számoltunk;

16 Laktanya első ásatás 1-122 sír,

17 második ásatás 12-138. sírok;

18 Sintértelep;

19 Werbőczy utca;

20 Piroska város;

21 Régi városháza;

22 Sólya Gyula utca.

23 A közvetlen környék hunkori lelőhelyei: Vendelhalom;

24 Geda halom;

25 Tisza part;

26 Határút.

27 Mai adataink szerint nincs az Alföldnek olyan pontja, ahol a hunkori lelőhelyeknek ilyen nagy számáról tudnánk. Azt természetesen nehéz lenne megállapítani, hogy a város belterületén egyik-másik lelőhely nem tartozik-e ugyanahhoz a temetőhöz (vagy sírcsoporthoz). Mindenesetre nagyon érdemes figyelemmel kísérni a város területén előkerülő leleteket. Nem kétséges hogy ezen a területen a hunkor idején jelentős számú lakosság él, talán politikai jellegű központ is volt. Ennek határozott kimondására azonban az eddigi adatok nem elégségesek. Párducz Mihály NEUE HUNNENZEITLICHE FUNDE IM KOMITAT CSONGRÁD Die zweihenkelige Amphore von Kétegyháza im Móra Ferenc Múzeum steht allein was den Typus betrifft unter den archäologischen Funden in Ungarn. In der Herkunfstfrage kann man den vier Amphoren von Ilurat am Bosporus (eine aus den IL

—

III.,

4 drei aus dem III. Jh.

3 n. u. Z. nach Gaidukevitsch) eine entscheidende Bedeutung beimessen. Sie sind mit dem grössten Teil der ungarländischen Keramiktypen der Hunnenzeit parallelisierbar,

2 somit kann man auch das Exemplar von Kétegyháza in die Hunnenzeit datieren. Damit stehen die anderen Charakterzüge der Amphore, wie die Herstellung auf der Drehscheibe und die Verzierung nicht in Widerspruch. Die ziemlich zahlreichen verwandten Exemplare unserer grossen Amphore stammen nach Gaidukevits ebenfalls aus dem III. Jh. Die veröffentlichen Gräber wurden in der Innenstadt von Csongrád (Taf. I. = Iskola utca, Taf. IL 1—2 = Mátyás király utca) erschlossen. Sowohl das Skelett in sitzender Lage des Grabes von Mátyás király utca, als auch die Beigaben beweisen, dass die Gräber hunnenzeitlich sind. Zu den datierenden Beigaben kann man folgende zshlen: zwei Silberfibel mit seitlich umgeschlagenem Fuss (Taf. I. 1—2), der Plattenfibelteil (Bronze Band der Kopfplatte (Taf. II, 2a

—b), der halbmondförmige silberne Anhänger (Taf. I, 3), die kleine Bronzemünze der Constantinzeit (Taf. I, 4) und die Perlen. Unter diesen letzteren ist die krugförmige blaue Glasperle mit einem Exemplar der Spätkaiserzeit von Zgornij Breg bei Ptuj

12 vergleichbar. Auf Grund der Funde kann das Alter der Gräber frühestens in das letzte Drittel des IV. Jh. n. u. Z. datiert werden. Bis heute waren sechs Fundorte in Csongrád bekannt und diese Zahl vermehrte sich jetzt durch zwei. Dieser Tatsache beweist, dass dieses Gebiet und die nähere Umgebung der Stadt in der Hunnenzeit eine bedeutsame Siedlung war. Mihály Párducz 15 Párducz 1959, 395. I. 37. lelőhely. 16 M. Párducz: Studia Archaeologica I, Budapest 1963 (továbbiakban: Studio, I), 19— 21. 11. 17 Párducz 1959, 310—318. 11. 18 Studia I, 47—52. 11. 19 M. Párducz: Archaeologia Hungarica XXX, Budapest 1950. (továbbiakban: Szarmatakor III), 138. lelőhely. 20 Szarmatakor III, 141. lelőhely. 21 Szarmatakor III, 136. lelőhely, valószínűleg azonos a sintértelepi lelőhellyel. 22 Szarmatakor III, 137. lelőhely. 23 Szarmatakor III, 139. lelőhely. 24 Szarmatakor III, 21. lelőhely, 25 Szarmatakor III, 135. lelőhely. 26 Studia I, 20. lelőhely. 27 Szarmatakor III, 201. lelőhely. 31