A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. (Szeged, 1968)

Csalog József: A betemetett vermekbe való temetkezések kérdése

ásató tárta fel. E feltárások módszertani hibáival eléggé későn ugyan, de végre mégiscsak meg kell ismerkednünk. A bodzásparti 10 edényt tartalmazó állítólagos bádeni sír kérdésével más helyen foglalkozom. E mellékletek nélküli sír gödrét olyan bádeni kuítúrrétegbe ásták bele, amely egy leégett bádeni ház omladékát rejtette magában. A 10 edény kivétel nélkül ehhez a házhoz tartozott. A 3., ugyancsak bádeninek nevezett sír leírását fontosságára való tekintettel szószerint közlöm: „A Banga-féle földön, egy 190 cm mélységű 290x150 cm átmérőjű, szabálytalan alakú, ellipszis formájú gödör fenekén volt. A gödörből a bádeni kultúra ismert cserepei közt egy - a Pap-tanya sírjából ismert - kannelurás edény is előkerült. A csontváz alig volt zsugorítva. Teljes hossza 160, zsugorítva 132 cm. Hogy valóban ezt a ritust követi, mutatja határozott jobboldalas fekvése. A koponya töredékein kívül a felsőtestből még a kerek csontok is csak rossz töredékben maradtak meg. A lábszárcsontok elég épek voltak s azok elhelyezkedése is a zsugorított helyzetet mutatja, bár az alsó lábszár csak alig volt behajlítva. A csontváz a gödör alján feküdt. Irányítása Ék-Dny. Feje Dny-on volt. A csontvázhoz néhány edény és töredék tartozik. Hogy csakugyan sírmellékletek, azt az is bizonyítja, hogy a gödör alsó részében ezeken kívül semmiféle töredék nem volt s ezek mind egy szintben feküdtek a csontvázzal. Valamennyi melléklet tört állapotban került a sírba s még az összetartozó részek sem voltak közvetlen egymás mellett."

6 E leírás alapján joggal kétségbevonható, hogy a csontvázat bádeni ember maradványnak kellene tekintenünk. A nagyon mérsékelt kuporítás még nem lenne kizáró ok, de az állítólagos mellékletek állapota és helyzete feltétlenül az. A gödörben talált edénytöredékek semmi esetre sem tekinthetők sírmellékleteknek, mert az összeillő, összeragasztható darabok nem egymás mellett, hanem a gödör töltelékföldjében, különböző helyen feküdtek.

7 Ezek a darabok nyilván a betemetett gödör töltelékföldjéhez tartoztak, s akkor kerültek megtaláláskori helyükre, amikor a feleslegessé vált régi vermet telihordták valamelyik leégett bádeni lakóház romanyagával. Az ásató, aki nem földprofil mentén, két részben bontotta ki a vermet, nem ismerhette fel a töltelékföldbe utólag beleásott sírgödör alakját, illetve határát. - Csak mellékesen jegyzem meg, hogy az idézett publikációban leírt állítólagos bádeni temetkezési ritus az azóta feltárt számos bádeni sír egyikében sem volt megfigyelhető. A már betemetett gödrök lazább, többnyire a felszínen is felismerhető megsüppedt földjébe könnyebb sírgödröt ásni, mint bolygatatlan talajba. Az ilyen helyek felkutatása aligha lehetett nehéz feladat, ha tekintetbe vesszük, hogy a süppedés folyamata máig sem szűnt meg, s a simára lapátolt ásatási szelvények helyén az őskori gödrök helye olykor szombatról hétfőre is észrevehetően leszáll. A sírgödörnek utólagos beásása azonban mást is elárul. Ez pedig még a Körös-gödörbe beleásott Körös-sírokra is vonatkozik: A temetkezés idején a kérdéses hely - az elpusztult falurész - aligha volt lakott. A kétségtelenül szabályos temetkezés maradványának minősülő csontváznak és környezetének pontos megfigyelése tehát elsőrendű feladat. Ezt semmi6 Banner J. i. m. 15. 7 A leletek leírásában, — uo. 15. — erre is megtaláljuk a megfelelő utasítást: Az egyik edény részei pl. „a combcsont közepe táján", „az arc előtt, de attól kissé távolabb", majd ennél is „távolabb" találták meg. 24