A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. (Szeged, 1968)

Tóth Ferenc: Rudnay Gyula festőiskolája Makón

festőiskola létrejöttének körülményeit később így összegzi: „Az államnak nincs meg az anyagi ereje, hogy a művészetet érdeme szerint támogathassa. A budapesti képzőművészeti főiskola növendékei a legnagyobb nyomorban sínylődve szolgálják a szépség munkáját s csak a fiatalság hite, meg nem rendíthető ambíciója tartja bennük a lelket. Segíteni kellett rajtuk. így vetődött fel az eszme, hogy nyárára vidékre küldik őket. A jó emberek támogatására bízva sorsukat. Ennek hármas célja volt: a növendékek a téli nélkülözést valahogy kiheverik, megismervén a vidéki élet szépségeit új benyomásokkal telnek meg, új levegőt, más embereket, ismeretlen tájakat látnak és végül közvetlen érintkezésbe kerülve a vidékkel, a művészetet jobban megszerettetik ott."

13 1925-ben, a Makói Friss Újság újévi számában jelenti be Espersit, hogy az idén „Rudnay Gyula, világhírű festőművész ... a képzőművészeti főiskolának legtöbb növendékkel bíró tanára, a nyár folyamán szeretne Makóra jönni növendékeinek felével, hogy három hónapon keresztül itt dolgozhassanak . . .",

14 és a város közönségének támogatását kéri a festőiskola megteremtéséhez. Javaslata megértésre talál az illetékeseknél, főleg Nikelszky Jenő polgármesternél, így 1925 júliusában meg is érkeznek a festőnövendékek: Barcsay Jenő, Istókovics Kálmán, Kollár József, Darvas László, Misztrik Ernő, Varga Béla, Wohl Zoltán, Chôma József, Bertis Blanka, Gáspárdiné Bencző Ilona, Wicsics Margit, Csengery Ibolya, Kemény Éva, Nagy Zoltán, Patay Éva, Vimbláti Pál. A művésztelep vezetője Rudnay Gyula megbízásából Weisz Emilió (Vén Emil).

13 A fiúk szálláshelye a görögkatolikus iskola (Toldy u. 4.), a lányoké az Erzsébet árvaház. Kosztolásukat 72 család vállalta. Espersit beadványára a tanács ingyen fürdést engedélyez a Maroson, és részükre három kabint tartanak fenn.

16 Az ifjú festők a vármegyeház árnyékában végzik délelőttönként az iskolás plein air festést, délután pedig a város környékét bolyongják be festőtéma után kutatva.

17 Rövidesen meglátogatja növendékeit Rudnay Gyula is, hogy személyesen irányítsa munkájukat. Chôma József festőművész visszaemlékezése szerint a Maros hangulata Rudnay Gyulát is megihlette, és egyszer korrigálás után így szólt hozzájuk: „eddig önök festettek, most én is alkotok valamit", és megfesti a marosi ártér egy jellegzetes bokrát, háttérben a töltéssel. Remek mű volt.

18 Móra Ferenc születésnapja alkalmával Diósszilágyi Sámuel lakásán Espersit rendezésében festő, költő és író találkozásra kerül sor, melyen Mórán kívül jelen van Rudnay Gyula, Juhász Gyula és Károlyi Lajos.

lfl Rudnay Gyula már akkoriban is elismerően nyilatkozik a makói művésztelep megalakításáról: „Nagyon örvendek, hogy Makón olyan kitüntető, magyaros szivélyességgel fogadták a nyári telepünkre leküldött művész ifjakat. . . A legfőbb óhajunk, hogy egy állandó jellegű telepet létesítsünk Makón, amely 13 Espersit János művészpártolás vidéken. Makói Friss Újság naptára 1927. 84—85. 14 Espersit János nyári festőiskola Makón. Makói Friss Újság (továbbiakban MFrU) 1925. január 1. 15 Tizenhat festőművésznövendék dolgozik Makón. MFrU 1925. július 16. 16 Makói Városi Levéltár Polgármesteri Hivatal iratai 11551/1925. t7 MFrU 1925. július 16, 18 Tóth Ferenc: Chôma József Makón. A makói Múzeumi Baráti Kör Értesítője 1965. 4. sz. 27. ia Rudnai/, Juhász és Móra Makón. Marosvidék 1925. július 22. Festő, költő és író találkozása. MFrU 1925. július 22. 207