A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. (Szeged, 1968)

Szelesi Zoltán: Rudnay Gyula szegedi művésztelepe

amelyeket a Dóm tér környéki egyetemi építkezések miatt a hatóság lebontásra szánt. E feladatnak Rudnay növendékei eleget is tettek. Közel hatvan tőlük származó szén- és ceruzavázlatot őriz a Móra Ferenc Múzeum.

18 A Tardos Taussig Ármin gondoskodásából múzeumba került rajzgyűjteményt, nemcsak városképeileg tarthatjuk érdekes dokumentumanyagnak, hanem úgy is - és talán elsősorban -, mint Rudnay 1926-os szegedi művésztelepének működését ma is hitelesítő produktumot. Rudnay 1926 júliusában kétszer is Szegedre utazott. Látogatásának célja első ízben az volt, hogy itt dolgozó növendékeit felkeresse. Ezenkívül egynapos helyi tartózkodását arra is felhasználta, hogy a környéken levő Pusztaszert megtekintse.

19 Ismeretes, ugyanis, hogy ekkor kapott megbízást a Parlament számára készítendő nagyméretű gobelinhez, melynek tőle való tervét „Pusztaszeri országgyűlés" címen a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Figyelemre méltók azok a hasonlatos körülmények, amelyek Rudnay és Munkácsy közeli témájú történeti képeivel kapcsolatosak. Tudjuk azt, hogy Munkácsy 1891 őszén ide utazott, hogy az Országházba kerülő „Honfoglalás" с nagy festményéhez a Szeged környéki tanyavilág táji és népi karakterét tanulmányozza.

20 Mint Rudnay, úgy Munkácsy is járt Pusztaszeren, mivel látni kívánták e történelmi színhelyet. Érdekes, hogy mindkettőjük alkotását készülésük közben, hol „Hétvezér"-nek, illetve ,,Árpád"-nak, hol pedig azonos címmel: „Honfoglalás"-nak nevezi a korabeli sajtó. Ezek a „változások és fedések" minden bizonnyal kompozícióik kialakulási stádiumaival függnek össze. Rudnay „Pusztaszeri országgyűlésién, Munkácsy „Honfoglalás"-ának hatása kimutatható. Ennek elemzését azonban most nem tartjuk feladatunknak. De arra viszont utalnunk keli. hogy ezen műve,ik sorsaikban is megegyeznek, amennyiben képeikkel mindketten éles vitát váltottak ki. A felfogásukat bíráló támadásokkal szemben, a művészi invenció szabadságának korlátozása ellen, annak idején Munkácsy és Rudnay is hitükben való meggyőződéssel tiltakoztak.

21 Rudnay július második felében ismét felkereste Szegeden működő tanítványait, örömmel vette tőlük a hírt, hogy az itteni művészetkedvelők egy-egy csoportja, olykor ellátogat a főiskolások közé. A mester és növendékeinek jó viszonyáról, valamint Rudnay ideális oktatási módszeréről, korrektúráiról híven tájékoztat egyik akkori tanítványának, Rimóczi Józsefnek, a Debreceni Tanárképző Intézet rajztanárának visszaemlékező írása,

22 amelyben e témakörből pl. Juhász Gyuláról, Tardos Taussig Árminról és a művésztelep kiállításáról sok érdekes mementumot kortársi élményként elevenít fel. A Szegeden tartózkodó Rudnayt a sikeresen létrehozott helyi művésztelep ügyében meginterjúvolták, aki ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy ,,. . . nem mertem bízni Sze18 Rudnay szegedi művésztelepének tagjaitól származó — Móra Ferenc Múzeumba került — művek felsorolását lásd: a Jegyzék-ben. 19 Rudnay Gyula Pusztaszeren tanulmányozta a vérszerződés helyszínét a Parlament hatalmas festménye számára. Dm 1926. júl. 11. 20 Szelesi Zoltán: Munkácsy Honfoglalás-a Szegeden. Csongrád megyei Múzeumi Füzetek. Szeged, 1966. 5. sz. Különlenyomat a Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1964—65. évi kötetéből. 21 Bényi László: Rudnay. Bp. 1961. 21—22. 1. 22 Lásd: az I. Melléklet-et. Itt teszünk említést egy másik Rudnay-tanítvány, Csertő Ferenc, szegedi festőművész, rajztanár feljegyzéseiről is, amelyben mesterének a képzőművészeti főiskolán tartott néhány előadását rögzíti 1927-től. Ebből •— a nevezett tulajdonában levő feljegyzésből — egy Rudnaytól származó megállapítás így hangzik: „A művészetnek nincsenek elvei, csak törvényei. Elveket lehet változtatni, de a szabály, a törvény az, amiben minden, a Művészet is örök!" 194