A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. (Szeged, 1968)

Nagy Dezső: Régi május elsejék Csongrád megyében

1918-ban a május elsejei ünnepségek vezérgondolata ez volt: „Ha békét és jobb életet akartok, vegyetek példát az orosz testvérektől." A BM ismét csak zárt helyiségekben, vagy a városon kívül engedélyezte a gyűléseket, a felvonulásokat viszont betiltotta. Hódmezővásárhelyen a helyi lap tudósítója álszent módon azon sajnálkozik, hogy életerős férfiak alig voltak a menetben, mintha azok saját jószántukból vettek volna részt a világháború vágóhídján. De nézzük a beszámolót: „Szomorú látvány tárult elénk május 1.-én, amikor a munkások ünnepelni szoktak. A felvonulásban legnagyobbrészt nők és néhány öreg ember vett részt. Ipari munkás az egész menetben alig volt látható. Az agitátorok is nők voltak, Pestről küldtek két nő szónokot, akik a nap jelentőségét méltatták . . ,"

26 Makón már a lapok írásaiban is tükröződik a közeledő forradalom viharának előszele. Olvashatjuk mennyire változtak az idők és a lapok hangvétele. Már nem gúnyolódnak, hanem sietve jelentik olvasóiknak, hogy a munkásság ünnepén az egész nyomdaszemélyzet munkaszünetet tart, s ennek következtében a lap legközelebbi száma csak május 3-án jelenik meg. De nézzük csak a vezércikket: „Ragyogó május 1. köszöntött ránk. Az egész világ munkásságának piros betűs ünnepe. Minden öntudatos munkásnak szent ünnepe e nap, s az egész világ rokonszenve fordul a munkásság és a munkáskéz felé. A munkásságé a jövő, amely hétmérföldes csizmákkal lép a véres mezőkön keresztül, hogy elvezesse az emberiséget a megértés, a békés munka korszakába. Jön feltartózhatatlanul a munka, a béke, az igazság diadala . . ."

27 Szegeden is teljes munkaszünet volt e napon. A vezető lapok - Szegedi Napló - főszerkesztő Móra Ferenc; s a Szeged és Vidéke - főszerkesztő dr. Balassa Ármin - előzeteseket, vezércikkeket és beszámolókat közölnek a munkásünnepről. „Amikor a munkások és munkásnők az öntudatos haladás jegyében ünnepelnek - mindenkinek fel kell figyelnie. A május lehelletének be kell hatolnia az irodák és hivatalok belsejébe is, hogy felüdítse az ott dolgozók lelkét és intő például szolgáljon: minden munka, minden hivatal csak a népért, csak az öszszességért van . . ."

2S A munkások reggel 8-kor gyülekeznek a Munkásotthonban (Fekete Ház Somogyi utca) 9-kor Újszegedre vonulnak, ahol a népgyűlést tartják. Az SZDP felkéri az üzlettulajdonosokat, hogy az élelmiszerüzletek kivételével tartsák zárva boltjaikat, de azok is zárjanak be 9-kor, hogy amikor a munkásság megindul az újszegedi játszótéren levő nagy népgyűlésre, az üzletek alkalmazottai ís csatlakozhassanak a menethez. Egyben felkérik a bankokat és egyéb hivatalokat, hogy e napon hivatalszünetet rendeljenek el, hogy alkalmazottaik megjelenhessenek a gyűlésen és kifejezhessék politikai felfogásukat. . ,

,m Amikor az indulás perce elkövetkezett, a Munkásotthonból kihozták a zászlót, s a jelszótáblákat. A hatalmas tömeg négyes sorokba rendeződött s a Kelemen utcán át megindult Újszegedre. A szónokok beszédei után a munkásság elszéledt a parkban, de minduntalan kisebb csoportok alakultak, melyek közepén valaki beszédet tartott a választó jogról. Többen költeményeket szavaltak. Egész napon át óriás tömeg volt Újszegeden és imponáló volt a mun26 Hódmezővásárhely, 1918. V. 3. p. 3. 27 Makói Független Újság 1918. V. i. p. 2. (E lap V. 4.-i számának vezércikkében szószerint átveszi a Szeged és Vidéke V. 2.-i vezércikkét.) 28 Szeged és Vidéke 1918. V. 2. p. i. 29 Szegedi Napló 1918. IV. 30. p. 5. 160