A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1968. (Szeged, 1968)
Csongor Győző: Balla Antal XVIII. századi szegedi kéziratos térképe
és mérőeszközökkel. A Tisza folyón egy sor vízimalom s egy vitorlás szállítóbárka látható. A város vedutája elsősorban hűségével s pontosságával lep meg bennünket, ami nem mondható el pl. az ugyanebből a korból származó (1770-1880 körül) Binder János Fülöp céhlevelén szereplő látképére. A budai rézmetsző mester ugyanis nem helyszíni élmények alapján dolgozott, mint Ballá s az összezsúfolt látképen igen nehéz eligazodni. A veduta felirata a következő: Prospectus Urbis Szeged Orientalis a parte Possessionis Tápé representatus (Szeged város tekintete keletről, Tápé birtoka felől ábrázolva). Meglepő, hogy a város mostani, szegedi folyópartja összefüggő galériaerdővel borított, s ebből emelkednek ki az egyes középületek tornyaikkal vagy tetőikkel. A mostani, újszegedi folyópart teljesen kopár. Minden bizonnyal (bár ez a térképábrázolásból nem derül ki) a Tisza mindkét partja, de főleg a város szempontjából a túlsó, fűz- és nyárerdővel volt borítva, de ennek a térképbe való berajzolása a látás rovására ment volna. A látképen jobbról balra haladva, 1-14-es számozással a következők láthatók: 1. Felsővárosi Szt. György templom, 2. Minoriták temploma, 3. A felsővárosi görög templom, 4. Királyi sóraktárak a Tisza folyó partján, 5. Vár, a belső épületeivel, 6. Víztorony a vár tiszai szögleténél, 7. Királyi harmincadház hivatala, 8. A palánki rácok temploma, 9. A kegyesrendi tanító szerzetesek által vezetett iskola, a palánki templom és székhely, 10. Piaristák iskolája, 11. Városi serfőzőház, 12. Katonai kórház a Tisza partján, 13. Ferences szerzetesek temploma és kolostora Alsóvároson, 14. A Tisza folyó. A korábbi városi múzeum gyűjteményébe a Balla-féle térképpel egyidejűleg egy másik térkép is került. Ez nagyságára, méreteire nézve pontosan megegyezik az előzővel, hiányzik róla a díszes veduta, a szövegrész elnagyoltabb, a színezés csaknem teljesen hiányzik. Mindezeket előre bocsátva, hozzátéve még azt a tényt, hogy a szerző neve is hiányzik a lapról, mely helyenkint megváltozott állapotokat tüntet fel, ezt a második térképlapot a Balla-féle lap másolatának kell tekintenünk. Címében kevéssé tér el az eredetitől: MAPPA ORIGINÁLIS INDIVIDUALIS DIMENSIONS LIBERAE REGIAEQUE CIVITATIS SZEGEDIENSIS FUNDOS INTRAVILLANOS, HORTOS, POMARIA, VINEAS, CAULETA, AC FAGOPIRETA, IN CIRCUITU CIVITATIS SITUATA IN GENUINA FIGURA POSSESSORUMQUE INSERTIONE REPRAESENTANS DE ANNO 1776. 1777. Scala 500. Orgyarum Viennensium. Itt említem meg, hogy a szegedi múzeum tulajdonában van egy ugyancsak Balla-térképről készített másolati térkép. A Fodor-féle fölsorolásban föntett említett 14-es számú térképlap (Mappa generalis Totius Territorii etc . . .) magyar nyelvű másolata, a következő címmel: NEMES SZABAD KIRÁLYI SZEGED VÁROSSÁNAK, VALAMINT A HOZZÁ TARTOZANDÓ HELYSÉGEK TÁPÉ ÉS KIS TELEK EGÉSZ FÖLGYÉNEK KÖZÖNSÉGES RAJZOLATYA, mellyben a városi Kaszáló és Legelő Földek, valamint a Jobbágyi Birtokokis különössen; a többi Földek pedig öszeséggel jegyesztettek fel. Baltának 1778 Esztendőbéli Felmérése Rajzolatya szerént másolta Buday Mihály H. Földmérő Szegeden 1814. 4000 öles vagy egy közönséges Német Mértföldnyi Mérték. Nyilvánvaló, hogy abban az időben, amikor a költséges, nagy munkával készült térképlapok egyetlen példányban, kézírással készültek, érthető volt egyegy kitűnő Balla-féle mappának lemásolása akár több (?) példányban is. Hogy 121