A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 2. (Szeged, 1968)

Czeglédy Ilona: Várásatási tapasztalatok (Siklós, Diósgyőr). Elvi és módszertani kérdések

Az épület homlokzati helyreállítását megelőzően itt is történt falkutatás, vakolatleverés, de a faragott köveket a falból nem szedték ki. 1962-ben régészeti feltárás is volt. Ez az ásatás akkor csak a középkori szintek meghatározására, kisebb megfigyelésekre korlátozódhatott. (A külsővár bástyáinak szintkutatása, a szárazárok átvágása stb.) Módszeres, részletekre kiterjedő kutatás, amely főként a belső várban lett volna igen fontos — nem volt. Már 1962-ben kibontottak a déli homlokzaton egy díszesen faragott gótikus erkélyt, s az OMF kőszobrász részlege Szakái Ernő vezetésével elkészítette ennek rekonstrukciós makettjét.

4 A tervtanács úgy döntött, hogy az erkély alatti falszorosban kell az ásatásokat folytatni. Feladatunk, az volt, hogy továbbvigyük az ötévé elkezdett kutatást, amely az épület története, a kronológiai kérdések tisztázása szempontjából volt fontos. Az anyagi fedezetet részben az OMF (a külső várfalaknál) nagyobbrészt azonban Baranya megye Tanácsa biztosította. Diósgyőrben a belső és külsővárban sikerült a teljes feltárást végrehajtani, de a várárok és az árkot átívelő fahíd hídfőjének kérdése még megoldatlan. Ehhez hiányzik a hidrológiai szakvélemény, vajon elárasztható-e ismét vízzel a várárok vagy sem? Egyelőre azonban az árok egyrésze beépített terület: szanálni kell a várárok területére eső kis házakat, illetve azoknak a vizesárok területére eső részét. Feltétlenül sürgős a várhíd hídfőjének, a hídfő előtt feltételezhető barbakánnak kutatása. Folynak tárgyalások a vár hasznosításáról a helyi Idegenforgalmi Hivatal, a Tanács, a Művelődésügyi Minisztérium és az OMF között, de eredmény mindössze csak az érdekeltek által elfogadott múzeumi és idegenforgalmi hasznosítási tervvázlat. Siklóson csak a belső várpalota illetve a déli falszoros feltárása, falkutatása tekinthető egyelőre és nagy vonalakban lezártnak. A külső vár feltárása csak egyharmadában történt meg. Feltárásra vár az udvaron 30 db s az 1687. évi Haüy rajzon feltüntetett kemence, a külsővár pajzsgát alakú föld védőműve, a vár bejárata, a várudvar stb. A külsővár kis tornyai is további kutatást igényelnek. Ehhez a munkához a tanácsi szervek és az idegenforgalmi Hivatal nyújtanak támogatást. 2 Diósgyőrben a helyreállítás módján folyt a vita. Szükség volt tehát olyan feltárásra, amelyből a vár építéstörténetéről, történetéről, és jelentőségéről hiteles adatokat kapunk. Az épület kutatástörténetével összegyűjtöttük a történeti forrásanyagot. A koraközépkori oklevelek zöme publikált, a későközépkori és újkori írásos forrásanyag azoban nagyobbrészt kiadatlan. A levéltárakban fellelhető XVI— XVIII. századi anyag mindig segít a várak későközépkori történetében. Diósgyőrrel kapcsolatban igen sok új adatot kaptunk a vár XVI—XVIII-századi állapotáról, pusztulásának történetéről, az újonnan előkerült levelekből urbáriumokból és leltárakból. Főként a rajzos anyag nagy segítség várak feltárásánál. Az adatok alapján előre tudjuk, hogy hol és mire számíthatunk, milyen alaprajzi forama, milyen rendeltetésű helyiségek rejlenek az évszázados pusztulási rétegek alatt. A forrásanyagot pedig a valóságban előkerülő épületmaradványok hitelesítik. Sokszor megtörtént, hogy a forrásokat tévesen idézték; vagy értelmezték, így néha évszázados félreértéseket is sikerül tisztázni.

4 4 Czeglédy L: HÓMÉ 1964. 77—86. 162