A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 2. (Szeged, 1968)

Kozák Károly: A szegedi Szent Dömötör-templom építéstörténetének kérdései

lehetőségét, hogy az első templom a bencések befolyása alatt vagy irányításával épülhetett. A második templom maradványainak a szentély támpilléreit és az északi oldalán épített torony alsó szintjét tartotta. A nyolcszögletű torony építését a század első felére, közepére tette. A következő építkezés idején hosszabították meg a szentélyt kelet felé és zárták a nyolcszög oldalával. Ezután a XV. század második felében bővítették, szélesítették a templom nyugati részét, s a szentélykörüljárós csarnoktemplomot ugyancsak a sokszög három oldalával zárták. A feltárások idején régészeti lelet nem került elő.

4 A XI. századi korhatározást ezután átvették a később készült monografikus feldolgozások is,

5 amelyhez részben ösztönzést adtak, Győrffy Györgynek a szávaszent-dömötöri görög monostor szegedi birtoklásával kapcsolatos kutatási eredményei. (A királyi területből kiszakított monostori birtokon templom is állott, amelynek maradványait a Felsővárosnak egyik 1776-ban jelzett romjában vélik fellelni.)

6 Nagy Zoltán és Papp Imre Szegedről írt munkájukban az első Szent Dömötörtemplom XI. századi korhatározását fogadják el. Az egyenes szentélyzáródás XI. századi, Szeged környékén történt elterjedését a szőregi egyeneszáródású templomrom, valamint az algyői r. k. templom hasonló kialakítású részletével igyekeznek alátámasztani, több más — „szentély" nélküli — templomot is felsorolva (Tápé, Csorva-puszta, Csengele-puszta, stb.). A felhozott példák azonban nem erősíthetik a szegedi Szent Dömötör-templom XI. századi korhatározását. A szőregi, sarkain támpillérekkel erősített templomot az ásatáson résztvevő Cs. Sebestény Károly gótikusnak tartotta, s ezen az ásatást feldolgozó Tömörkény István sem változtatott.

7 Az algyői templomot a legutóbbi vizsgálatok a XIV. századinak határozták meg.

8 A többi, „szentély nélküli" templommaradványt nem tarthatjuk összahasonlításra alkalmasnak, hisz azokat vagy nem ásták meg teljesen — s azért nincs szentélyük —, vagy pedig egészen más típust képviselnek.

9 Ezek után visszatérnénk Cs. Sebestyén Károly feldolgozásához, s megvizsgálnánk a XI. századi korhatározás mellett felhozott érveket. Cs. Sebestyén Károly a feltárások utáni években készített feldolgozásokban — a munkák során nyert friss megfigyelések, gondolatok, felismert összefüggések hatása alatt — az első templom építésének korát a XII. század végére, XIII. század elejére tette. E véleményét csak mintegy tíz év múlva változtatta a XI. század első felére, az újabb kutatási eredmények hatására (középkori téglák méreteinek vizsgálata). Önkéntelenül felvetődik azonban ezzel kapcsolatban a kérdés: milyen értékűek e helyen az új eredmények, alkalmasak-e egy igen lényeges kérdésben való — pontos, sokoldalú megfigyelések ellenében — jelentős változtatásra? Úgy gondoljuk, hogy nem. Tudjuk, hogy most sem áll rendelkezésünkre egy olyan feldolgozás, amelynek alapján biztosan eligazodhatnánk a középkori téglák korhatározásával kapcsolatban. E mellett, egyetlen olyan téglaépületet sem ismerünk ma hazánkban, amelynek építési kora fellebezhetetlenül a XI. század első felére tehető. így a távoli példákra 4 2. sz. jegyzet (Dolgozatok, 1927.) 19. 5 Nagy Zoltán: A szegedi köbárány, Szeged, 1947. 1—3. („Tiszatáj", 1947.) — Bálint Sándor: Szeged városa. Budapest, 1959. 13. — Nagy Zoltán—Papp Imre: Szeged, 1960. 32—34. — (E helyen köszönöm meg Bálint Alajosnak, Bálint Sándornak és Nagy Zoltánnak, hogy a témával kapcsolatos beszélgetéseikkel ösztönzést adtak a felvetett kérdés e helyen való ismertetésére, kidolgozására.) 6 Győrffy György: À szávaszentdemeteri görög monostor XII. századi birtokösszeírása. MTA Közleményei. 1952., 1953. 7 Tömörkény István: A szőregi templomromok. Arch. Ért. 1904. 8 Orsz. Műemléki Felügyelőség Távlati Terve. Csongrád megye. 9 A hajóval azonos szélességű egyeneszáródású templomok hazánkban igen ritka megoldásnak mondhatók, s jelenlegi ismereteink szerint csak a XV. században tűnnek fel (Sárospatak, Tereske). 144