A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 2. (Szeged, 1968)

Kralovánszky Alán: A székesfehérvári királyi bazilika alapításának kérdéséhez

3. A fentebb említettek alapján kiderül, hogy a hadjáratok előtt kellett megtörténnie az alapításnak, majd ezt követték a különböző újabb adományozások. Ugyanis szemben az eddigi feltételezésekkel, szerintem Gyula és Keán nevéhez fűződő hadjáratok, illetve kincsek adományozása nem egy, hanem két különböző történeti tényt tükröznek. Mindkét személyt és a személyük elleni hadjáratot történeti valóságnak tartja a történetírás.

10 Tehát nincs szó krónikásaink részéről tévedésről, vagy kompilációról, hanem csak arról, hogy mindkét adományozást feljegyezték, egyik az egyiket, másik a másikat, harmadik pedig mindkettőt, attól függően, milyen forrásokkal rendelkeztek, vagy milyen részletességgel írtak. Ily módon, Győrffi kutatásait is figyelembe véve, 997 és 1015 közötti időre szűkíthető le elsődlegesen az alapítás és az építés kezdetének időpontja. 4. E határok tovább szűkíthetők. Ehhez viszont tudnunk kell az összes források idevonatkozó adatát, amelyek egy kivételével csak az adományozásokról tudósítanak. A többlet-információt szolgáltató kivételre még visszatérünk. Esetünkben az egyetlen biztos XI. századi forrás, az 1083 előtti István Nagyobbik Legendája.

11 A veszprémi püspökség és István király római útja közötti szövegrészben tesz említést a fehérvári bazilikáról. Ez 1002 és 1008 közötti időnek felel meg. A három, XII. századi forrásunk közül mindegyik, az István Kisebb Legendája,

12 valamint a Hartvik féle legenda

13 és a magyar-lengyel krónika

14 a koronázás és a római út között tárgyalja a bennünket érdeklő részt. Ez 1000 és 1008 közötti időt jelenti. A XIII. századi Kézai féle krónika a koronázás 1000. évi és Imre 1031. évi halála közötti leírásnál emlékezik meg a bazilikáról.

15 A XIV. századi krónikák szerint az időhatárok 1001—1031

16

, illetve 1002— 1022 közötti időhatárt

17 jeleznek. Ugyancsak 1002—1022 között rekonstruálható kérdéses időpontunk XV. századi forrásunk esetében.

18 Összegezve az előbbieket, azt látjuk, hogy a legkorábbi, tehát a leghitelesebbnek látszó adatok szerint 1000—1008 között már meg kellett lenni az alapításnak, amelyet követett a Gyula féle hadjáratból szerzett kincsekből történő adományozás. Ezen újabb leszűkített időhatárok szempontjából kiemelkedő fontossággal bír a fentebb említett többlet-információt szolgáltató Képes Krónika egy adata, amely szerint „az 1002. esztendőben Szent István király elfogta Gyulát feleségével és két fiával együtt és átküldte őket Magyarországra... s ebben az egyházban (ti. a fehérvári Szűz Mária bazilikában) kereszteltette meg akarata ellenére nagybátyját családjával együtt."

19 10 Székely, Gy.: Magyarország története. 1961 58—59. 11 Legenda Sancti Stephani regis maior. SSRH 2 (1938) 385—386. 12 Legenda Sancti Stephani regis minor. SSRH 2 (1938) 396. 13 Legenda Sancti Stephani regis ab Harvico episcopo conscripta. SSRH 2 (1938) 417—418. 14 Chronicon Hungarico-Polonicum. SSRH 2 (1938) 312. 15 Lásd a 8. jegyzetet. 16 Chronicon Posoniense. SSRH 2 (1938) 36—37; Chronicon Henrici de Mügéin. SSRH 2 (1938) 149; Chronicon Knauzianum. SSRH 2 (1938) 329; Chronicon Hungarici compositio saeculi XIV. SSRH 1 (1937) 314—318. 17 Chronicon rythmicum Henrici de Mügéin. SSRH 2 (1938) 256—257. 18 Chronicon Monacense. SSRH 2 (1938) 66—67. 19 „Anno itaque Domini M-o II-o beatus rex Stephanus cepit Gyulám ducem cum uxore et duobus filiis suis et in Hungáriám transmisit... In eadem ecclesia ipsum avunculum suum cum tota família sua absque velle conpulit baptisari..." Chronicon Hungarici compositio saeculi XIV. SSRH 1 (1937) 314—315. Itt jegyezzük meg, hogy Györffy György (Krónikáink és a magyar ős122