A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 1. (Szeged, 1968)

Csongor Győző: Szegedi munkásmozgalmak a XX. század elején

megismertesse a munkásokat a szocializmus tudományos igazságaival, a marxizmus elveivel. Kevés adatunk van az 1908-ban létesült „Marx-asztaltársaság" működéséről. Ez a szabad iskolából nőtt ki, s magasabb fokon annak folytatása volt. Mindössze egy följegyzésből tudjuk, hogy néhányan augusztus 6-án a Korona (jelenleg Hajnóczy) utcai Bamberg-féle vendéglőben összeültek,

37 hogy Marx Károly szellemében működő asztaltársaságot alapítsanak. Az volt a céljuk, hogy előadásokat, vitákat rendeznek és a folyóiratokban megjelenő tanulmányokat ismertetik. A társaság alapítói Czibula Antal, Cselik János és Mórócz Géza, de az utókor számára idejegyezhetjük a többiek nevét is: Varsandán László, Necseszál Ernő, Popovits János, Marosán Milán, Babos Sándor, Cseh Imre, Molnár János, Varró Kálmán, Braun Oszkár, Tóth László és Horváth József. Hogy ez a társaság valóban működött-e s meddig, arról pontos adataink nincsenek. Nem valószínű, hogy az akkori kormányzat engedélyt adott volna ilyen néven működő egyesüléshez, vagy bármiféle tömörüléshez. Tudjuk, hogy elnökséget is választottak, s határozatokat hoztak arról, hogy csak szervezett munkások lehetnek tagjai. Az asztaltársaságról elmondottakhoz hasonló az antialkoholista munkások mozgalma is. Céljuk az alkohol társadalompusztító hatása elleni harc; harc a tudatlanság, az előítéletek és az elmaradottság ellen. A szegedi lapok már 1906-ban hangoztatják a harc szükségességét, kiemelik, hogy ettől a mozgalomtól éppen azok idegenkednek legjobban, akik vezetésre lennének hivatva: elsősorban a tanítók, az orvosok. Megmaradtak a „Szegedi Antialkoholista Munkások Egyesületéinek alapszabályai, 1909-ből. Az egylet célja: „... úgy Szegeden, mint annak környékén lakó munkások közt az alkohol élvezete ellen küzdelmet kifejteni s odahatni, hogy a szeszes italoktól való teljes tartózkodás (abstinentia) minél nagyobb mértékben terjedjen el..." Tag lehet bárki, nemi különbség nélkül, aki 16. életévét betöltötte, s már tagja a Magyarországi Szakszervezeti Tanács kötelékébe tartozó valamely munkásszövetségnek.

38 Az alakuló gyűlést 1909. január 3-án tartották a városháza közgyűlési termében. Az alapítók az eddig már ismertetett haladó munkásgárdából kerültek ki : Varsandán László, Pestalics István, Cseh Imre, Tóth László, Vígh István, Balogh Erzsébet, Mollik Sándor, Klucsics Dezső, Ábrahám Márton, Dékány Tamás, Czibula Antal, Boldis József, Róna Bernát, Viliim János, Krieg Antal és Sofró Ferenc. (Feltűnő, hogy a tagok között egy nő is szerepel.) Az alapszabályokat a belügyminisztériumba terjesztették fel. A minisztérium többek között törölte a „Magyarországi Szakszervezeti Tanács" kifejezést, mert leirata szerint — „ezen alakulás sem politikai, sem egyleti szervnek nem tekinthető és annak létezése hivatalosan elismerve nincs". 1906-ban, a nemzetközi Good-Templar rend antialkoholista tagjai azt vitatták, hogy „Marx", „Darwin", vagy „Szabadság" legyen-e a páholyuk neve? Szegeden közben már működött egy „Élet" nevű antialkoholista páholy.

39 Hasonló antialkoholista tömörülések August Forel, a világhírű svájci professzor hatására külföldön mindenütt nagy számban keletkeztek. Szegeden a lelke Hollós József s radikálisokból álló köre volt. Egy időre Tömörkény Istvánt is meg tudták nyerni a mozgalom számára. 37 Tiszai Viktor (Csongor Győző): Képek a szegedi munkásmozgalomból: Antialkoholista munkások. Dél-Magyarország, 1961. márc. 30. sz. 4. o. 38 Cz. A. iratgvűjteménye. „Good-Templar" jelzésű iratcsomóban. 39 U. o. 215