A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 1. (Szeged, 1968)

Szelesi Zoltán: Szegedi képzőművészek a munkásmozgalomban

tudatos művészeink kiharcoltak. Ilyen volt — többek között —, a Szegedi Művészeti Szabadiskola

9 létrehozása is, amely Gergely Sándor nevéhez fűződik. Gergely olyan művészeti szabadiskolát tervezett, mely szerinte „... nem a múlt sablonjaira épül, nem csontos, kiszáradt akadémiai tanárokkal az élén, hanem fiatal, lelkes emberekkel, akik a most születő' új renaissance harcosainak érzik magukat."

10 A Szegedi Művészeti Szabadiskolát, május 15-i nyitással, a Tisza Lajos körúti volt Bohn-féle internátusban (ma a Postaigazgatóság épülete) Gergelynek sikerült is létrehoznia. Az ő vezetésével irányított tanfolyamon a legkiválóbb helyi szakemberek tanítottak. Az irodalom és filozófia oktatását Juhász Gyula, az alakrajzot Heller Ödön, a szobrászatot Gergely Sándor, az anatómiát dr. Kovács Ferenc, az iparművészetet Raffay László, a zeneelméletet pedig Fichtner Sándor vállalta. A foglalkozás naponta 8—12 és 15—19 óráig tartott. A tandíjat 60 koronában állapították meg, de a tehetséges szegénysorsú növendékeknek ingyenes képzést biztosítottak. A szabadiskola iránti érdeklődést jól tükrözi az a tény is, hogy alig egy hét alatt, több mint százan jelentkeztek felvételre. A dolgozók széleskörű művészeti nevelését végző szabadiskola, tartózkodási helyét egy hónap múlva, a bővebb helyet nyújtó Mars téri felsőipariskola épületébe (ma Marx téri vegyipari technikum) tette át. A vásárhelyi születésű Gergely Sándor (1888—1932)

11 pályája kezdetén, a budapesti Iparművészeti Iskolába került, majd tanulmányait a breslaui és a müncheni akadémiákon folytatta. A fejlődését megzavaró első háborút végigkatonáskodta, utána Szegedre költözött és az 1919-es itteni művészeti események egyik leglelkesebb embereként dolgozott. Gergely nemcsak nagy energiájú szervező volt, hanem fáradhatatlan alkotóművész is. Szobrait Budapesten is ismerték, ugyanis a Kassák Lajos vezette MA-ista csoport tagjaként részt vett azok pesti kiállításain. Itt szerepelt művei közül kiemelkedik egy márvány női torzó és a Tabu című fehér márvány szobra, amely Juhász Gyuláról mintázott bronz portréjával együtt, a Móra Ferenc Múzeum tulajdona. A költő nagyra becsülte a tehetséges fiatal szobrászt. Kiállításon bemutatott műveiről mindig elismeréssel írt. 1920 elején egy verset is ajánlt neki. Juhász Gyulához kötődik még Gergely Sándornak egy linómetszete, mely a szegedi poéta 1919-ben megjelent „Ez az én vérem" с versesfüzetének fedőlapját díszíti. Gergely grafikai tevékenysége során számos ex librist készített, melyeken a felmagasztalt munka és a társadalmi kollektivitás gondolata fejeződik ki. Több szobrával és plakettjével a Magyar Nemzeti Galériában képviselve van. Akotásaiban az elementáris súly által lenyűgözött tehetetlen erő és a beteljesedés felé törő emberi szabadságvágy végsőkig feszülő ellentéte érvényesül. Kifejezésmódja előbb szigorúan 9 Irodalom: SzN 1919. ápr. 28.; Dm 1919. ápr. 29.; SzN 1919. máj. 4.; Dm 1919. máj. 4.; SzN 1919. máj. 9.; Dm 1919. máj. 11.; Dm 1919. máj. 13.; Dm 1919. máj. 14.; Dm 1919. máj. 21.; Dm 1919. máj. 28. 10 Gergely Sándor: Művésziskola Szegeden. Dm 1919. ápr. 17. 11 Irodalom: [Juhász Gyula] (j. gy.): Gergely Sándor. Dm 1918. jún. 29.; Irodalmi est. Dm 1919. jan. 8. ; Gergely Sándor : i. с Dm 1919. ápr. 17. ; Megalakult a szegedi képzőművészek szakszervezete. Dm 1919. ápr. 27.; Szegedi Művészeti Szabadiskola. Dm 1919. ápr. 21. és 29.; A Művészeti Szabadiskola programja. SzN 1919. máj. 4. — Dm 1919. máj. 4. ; Május 15-én nyílik meg a Művészeti Szabadiskola. Dm 1919. máj. 14.; Kiállítás a Kultúrpalotában. Szeged és Vidéke, 1919. máj. 17.; Képkiállítás. Dm 1919. máj. 17.; Juhász Gyula: Szegedi művészek kiállítása a Kultúrpalotában. Dm 1919. máj. 18.; Szegedi képzőművészek kiállítása a Kultúrpalotában. SzN 1919. máj. 18.; A szegedi művészek kiállításának megnyitása. Dm 1919. máj. 20.; Megnyílt a Képzőművészeti Szabadiskola. Dm 1919. máj. 21.; C. S.: A tárlat. SzN 1919. máj. 25.; Emléktábla leleplezés. Dm 1919. jan. 27.; Juhász Gyula: Gergely Sándornak (vers). Dm 1920. febr. 15.; Gergely Sándor. Szeged, 1920. nov. 24.; Szelesi Zoltán: A Tanácsköztársaság szegedi művész-mártírjai. Dm 1959. ápr. 2.; Szelesi Zoltán: Emlékezzünk Juhász Gyulával az elfelejtett Gergely Sándorról. Művészet, 1962. augusztus, III. évf. 8. sz. 14—15. 176