A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 1. (Szeged, 1968)

Merényi László: Háborúellenes és demokratikus mozgalmak Csongrád és Csanád megyékben 1912–1913 folyamán

számos frázis „kormányzat elleni elszánt harcról", és a választójogi küzdelem fontos­ságáról, ez azonban most egyáltalán nem volt hatásos. A következő hetekben mind a szociáldemokraták, mind a Károlyi-párt itteni szervezetei meglehetős passzivitást tanúsítottak. Mintegy egy hónapon át egyetlen gyűlésre sem került sor Csongrádban és Csanádban. Az egyedüli említésreméltó akció az volt ekkoriban, hogy április 8-án a Csanád megyei törvényhatósági közgyűlés (a függetlenségiek kezdeményezésére) elítélte a budapesti Lukács-kormány törvénysértéseit és bizalmatlanságot szavazott neki. 107 E határozatnak azonban — az adott erőviszonyok között — csupán erkölcsi jelentősége lehetett. Ezekben a hetekben egyedül a köztársasági párt fejtett ki komolyabb aktivitást. Az általános sztrájk bukása Nagy Györgyéket nem sújtotta közvetlenül, mert annak leszerelésében (eltérően a szociáldemokraták és a függetlenségiek országos vezetősé­gétől) nekik nem volt szerepük. így a tömegek csalódása őket nem érintette. Március 9-én Nagy György két helyen is beszédet mondott. 108 Március 15-én is két Szolnok megyei városban jelent meg a pártvezér. 109 Általában megfigyelhető, hogy a republi­kánusok e nap szabadságharcos jelentőségét igyekeztek jól kihasználni. Folyóiratuk márciusi számában Ady „Rohanunk a forradalomba" című költeményét közölte. 110 Ugyanaz a szám hozta a köztársaságiak egy Csongrád megyei költőnőjének: Gal­góczy Adélnak „Rabláncos ország" című versét. Ennek egyik részlete így hangzott: „Golyósüvítés, fegyvercsattogás, Bérencpribékek kurjantó hada, Minthogyha félve meglapulna már, Mintha viharvisszhangot hallana... Ti szolgabéren tengő porkolábok Nem érzitek, hogy itt jön már a vég? Halló — rabláncos ország, üdvözöllek! Halló! A fegyver nincs kifenve még?" 111 Ez a (különben nem túlnagy művészi értékű) vers elég harcias hangon íródott. A verssorok végén ismétlődő „Halló! A fegyver nincs kifenve még?" és más kitételei egy esetleges új Habsburg-ellenes szabadságharcra céloznak. Galgóczy költeménye kétségtelenül lázító hatást gyakorolt olvasóira. Nem forradalmi azonban ez a vers, (minden látszat ellenére) inkább szónokias frázisosság fejeződik ki benne. Ez pedig nem véletlen jelenség. Hűen tükrözi a köztársasági párt Nagy György-féle vezetésé­nek egyik alapvető hibáját: nagyhangú frázisokkal akarták helyettesíteni az igazi forradalmi tetteket... A republikánusok körében március végén lázas készülődés folyt már a párt országos kongresszusára. Ezt április 14-én Makón kívánták megrendezni. (A dátum nem véletlen. Ezzel is emlékeztetni kívántak az 1849-es trónfosztás évfordulójára.) Az ez alkalomra kiadott meghívó felsorolja a párt már megalakult hazai és külföldi szervezeteit. A kongresszus híre általában fokozta a helyi szervezetek aktivitását. Átérezték e tanácskozás jelentőségét. (A szervező bizottság makói címére április 14-ig összesen 276 üdvözlő távirat érkezett az ország különböző részeiről és külföld­ről.) 112 Ezekben a hetekben sok új tag lépett be a pártba. Sajnos, a szervezetekben 107 Pesti Napló 1913. április 9. 108 OLBMR 1913/217. los Magyar Közt. 1913. április 14. 39.1. 110 Magyar Közt. 1913. március 14. 15—16.1. 1X1 Magyar Közt. 1913. március 14. 17—18. 1. 112 Bónis i. m. 58—60.1. 229

Next

/
Oldalképek
Tartalom