A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 1. (Szeged, 1968)

Juhász Antal: A tanya néprajza Tömörkény István műveiben

A TANYA NÉPRAJZA TÖMÖRKÉNY ISTVÁN MÜVEIBEN* Tömörkény István életműve nemcsak irodalmunk elismert értéke, klasszikus teljesítménye, hanem — szépirodalmi, művészi értékein túl — a magyar néprajztudománynak is gazdag, eléggé meg nem becsült forrása. Az irodalmi kritika a maga korában fölfigyelt gyakori néprajzi jellegű részletrajzaira, bár legtöbb esetben elmarasztalta az írót novelláinak „néprajziassága" miatt. Ugyanakkor néhány méltatója jelezte e szépirodalmi, esztétikai szempontból kifogásolt részletek kivételes tudományos jelentőségét is. Papp Ferenc, a Budapesti Szemle kritikusa jegyezte meg róla: „Úgy gondolom, hogy a magyar néprajz művelői gyakran fogják emlegetni Tömörkényt..." — bár ezt ő korántsem az elbeszélő Tömörkény érdeméül emelte ki. írásainak néprajzi értékét hangsúlyozó másik megállapítás Móricz Zsigmond szép Tömörkény-nekrológjából származik: „...minden könyve versenyez egy-egy néprajzi múzeummal." Mit tett viszont a szaktudomány e „rejtőző" néprajzi adalékok feltárásáért? — Podhradszky Györgynek a Magyarországba írott cikksorozatán (1917), Banner Jánosnak a 20-as években „Tömörkény és a magyar néprajz" címmel tartott szegedi egyetemi előadásain kívül egyedül Bálint Sándor Szegedi Szótára használta föl Tömörkény műveit, mint néprajzi forrásanyagot. Jellegéből eredően azonban nem aknázhatta ki teljes részletességgel Tömörkény írásainak néprajzi tanulságait. Legutóbb Péter László foglalkozott műveinek néprajzi anyagával, de ő is csak ízelítőt nyújtott Tömörkény „néprajzából".

1 Az életműben található néprajzi anyag föltérképezése, a szaktudomány számára történő teljes birtokbavétele így — az újabban föltárt, eddiginél gazdagabb anyag alapján — még a jövő föladata. Ebből az adósságból szeretnénk most egy részt törleszteni. * Szeged és a város közvetlen környéke, a szegedi tanyavilág — ez Tömörkény emberi-írói világa. A tanyák népe ebben a tömörkényi „mikrokozmoszban" különleges helyet foglal el. Tömörkény mint kezdő újságíró, színes riportokat ír a városba belátogató tanyai parasztról, Halbőr Förgeteg Jánosról és társairól, akiket hol a hivatalos levél, a pöcsét idéz be a Koczor-bíróság elé, hol vásárolni, adót fizetni vagy csak a vásári forgatagban telektálózni jönnek be a városba. Nacsády József kutatásaiból tudjuk, hogy Szegeden az 1870—80-as években kialakult a népéletből merítő parasztrajznak, tárcanovellának egy sajátos típusa.

2 A fiatal Tömörkény * Részlet egy nagyobb tanulmányból. 1 Péter László: Tömörkény mikrokozmosza (8:508—536). 8 Nacsády József: A szegedi parasztnovella keletkezése. Acta Universitatis Szegediensis. Irodalom I. Szeged, 1958. 87. 73