A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 1. (Szeged, 1968)

Csallány Dezső: Sámáneszköz volt-e az avarkori „írtartó csonttégely”?

bordákon feküdt. 6. Ijcsontok három csoportban a bal oldalon. 7. Övdíszek szalagalakú csontlemez-párból, faragott geometrikus mintákkal. 8. Téglalap alakú övzáró bronzkeretpánt, amely nem a szalag alakú csontlemezdíszekkel feküdt egy vonalban, hanem azoktól lentebb, a keresztcsonton húzódott. 9. Megmunkált szarv, az íj ajzásához és kibogozásához szolgált. 10. Övhorog az íj függesztéséhez. 11. Vaskés, töredékes állapotban. 12. Csontgomb a jobb kéz ujjainál, a combcsont felé; körte alakú, hossza 2,5 cm. Nemcsak teljes hosszában, hanem gömbölyödő részén keresztben is átfúrt. A darab, nyakával felfelé a jobb könyök felé irányult. A mokrini avar temető egyike a legkorábbi avar temetőknek. Temetési rítusával, leletanyagával a Körös—Maros-vidéki fülkesíros avar néptörzs leletanyagához kapcsolódik. László Gyula, az „íj-melléklet", a ,,csonttégely

,, és annak rajza alapján gondolt arra, hogy a mokrini 8. sírban „sámán" nyugodott. Lehetségesnek tartotta, hogy az íj itt nem mint fegyver került a halott férfi mellé, hanem mint varázslóeszköz, mivel a sámánkodás legrégibb eszköze nem a dob volt, hanem az íj.

5 El kell vetnünk azt a feltevést, hogy a mokrini 8. avar sírban az íj mint varázslóeszköz kerülhetett a sír földjébe, hogy ezen az alapon a férfi sámán volt. A mokrini 31., 63., 67. avar sírok íjmellékleteit is hasonlóképpen helyezték a sírba, anélkül azonban, hogy azoknál a férfi csontvázaknál bárki sámánokra gondolhatott volna. De idevonhatjuk a nyílhegymellékletes sírokat (19, 46, 53, 62. sír) a nyílhegyeivel, illetőleg a nyílcsomóival együtt. Mint jellemzőt megemlítem, hogy a 62. sírnál jobb oldalt 5 nyílhegy feküdt szétszórtan K-felé irányuló csúccsal, míg a 6. nyílhegy a szívtáj felett a bordákon feküdt, heggyel Ny-felé, ugyanúgy mint a 8. sírnál láttuk. 5 László Gy., A népvándorlás lovasnépeinek ősvallása, 22. 62 1. kép. Mokrin, Grab 8. sír