A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 1. (Szeged, 1968)
Marián Miklós–Schmidt Egon: Adatok a kuvik (Athene noctua [SCOP.]) gerinces táplálékának ismeretéhez Magyarországon
1962—63, Kretzoi & Varrók 1952—55, Schmidt 1962—63, Schmidt 1966—67, Schmidt publikálatlan), az aktivitási időszak nyilvánvalóan jelentó's eltérése miatt. Eltérés mutatkozik saját vizsgálataink és Uttendörfer (1939) eredményei között az egyes köpetekben előforduló gerinces zsákmányállatok számát illetőleg. A szatymazi anyagban, melyet ilyen célból köpetekből vizsgáltunk meg, a gerinces zsákmányállatok a következő eloszlásban szerepeltek: Gerinces zsákmányállatok száma köpetenkint 1 2 3 4 5 6 Egyenkint vizsgált köpetek száma 92 61 19 3 — 1 Hasonló eredményt adtak az Apaj pusztán 1962. I. 6-án gyűjtött köpetek is: Gerinces zsákmányállatok száma köpetenkint 1 2 3 4 5 6 7 Egyenkint vizsgált köpetek száma 17 12 4 1 1 2 1 Tehát mindkét területen viszonylag magas volt az egy köpetre eső átlagos zsákmányállatszám (Szatymaz 1.6; Apaj 2.1), ellentétben Uttendörfer (1939) adataival, aki köpetenként egy, ritkán két gerinces zsákmányállatot említ. Természetesen azokban a köpetekben, ahol 5—7 gerinces zsákmányállat együttesen fordul elő zömmel kisebb fajok szerepeltek. így például az Apaj pusztán 1962. I. 6-án gyűjtött anyagban a legmagasabb egyedszámot felmutató köpetek faj eloszlása a következőképpen alakult: 1. köpet: Crocidura suaveolens 7 db. 2. köpet : Crocidura suaveolens 6 db. 3. köpet: Crocidura suaveolens 3 db. Micro tus árva lis 2 db. Apodemus sp. 1 db. 4. köpet: Crocidura suaveolens 1 db. Microtus arvalis 4 db. * Röviden összefoglalva a kapott eredményeket a következőket állapíthatjuk meg: 1. A kuvik Magyarországon a gerinces állatok közül elsősorban a kultúrterületeken élő rágcsáló fajokkal, főként mezei pocokkal és erdei egérrel táplákozik. 2. Cicikány fogyasztása a kapott adatok alapján hazai viszonylatban aránylag magasnak mondható. A zsákmányállatok között kizárólag fehérfogú cickányok (Crocidura), elsősorban a keleti cickány szerepeltek. 3. Az egy köpetben előforduló gerinces zsákmányállatok száma valamivel magasabb volt az Uttendörfer (1939) által említettnél (egy, ritkán két példány köpeteként). így Szatymazon átlagosan 1,6 példány, Apaj pusztán 2,1 példány szerepelt köpetenként. Marián Miklós— Schmidt Egon 274
