A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 1. (Szeged, 1968)

Marián Miklós–Schmidt Egon: Adatok a kuvik (Athene noctua [SCOP.]) gerinces táplálékának ismeretéhez Magyarországon

ADATOK A KUVIK (ATHENE NOCTUA (SCOP.)) GERINCES TÁPLÁLÉKÁNAK ISMERETÉHEZ MAGYARORSZÁGON Néhány bagolyfaj (Ту

to alba, Bubo bubo, Strix aluco, Asio otus) köpeteinek analizálásával elég sok szerzó' foglalkozott, a kuvik táplálkozását azonban aránylag kevesen vizsgálták. Hazánkban Greschik (1911, 1923—24),* Festetics (1952—55) és Schmidt (1962) közöltek idevágó adatokat. A kisszámú vizsgálat oka kettó's. A kuvik köpetei más fajokhoz viszonyítva, mint például a gyögybagoly (Ту

to alba), vagy az erdei fülesbagoly (Asio otus) nehezen gyűjthetők. Emellett a nyári köpetekben nagy mennyiségű rovar, elsősorban Coleoptera-maradvány szerepel, melyek pontos meghatározása speciális entomológiai munkát igényel. Utóbbi csoport meghatározásától jelen munka során eltekintettünk s csak a gerinces táplálék feldolgozására szorítkoztunk. A vizsgálat módszeréül a köpetek analízise szolgált, melyeket az ország különböző pontjain, a legtöbbet Apajon és Szatymazon gyűjtöttünk. A vizsgálati anyag gyűjtéséban Bakonyi László (Szatymaz, 1962—65), Bécsy László (Szentendrei sziget, 1961. IX—X), Buchert Ádám (Szalánta, 1962. III—IV), Dombay Ernő (Bácsszentgyörgy, 1963. IV). Gergye Imre (Egyházasdaróc, 1962. IX—

XI), dr. Marián Miklós (Szatymaz, 1662—65) Papp Jenő (Bodorfa, 1965. V), dr. Pátkay Imre (Kis-Balaton, 1966. II), Schmidt Egon (Apaj, 1959—62) és Steffel Gábor (Kis-Balaton, 1964. XII. 1965. IV) vettek részt. Munkatársainknak e helyről is hálás köszönetet mondunk szíves fáradozásaikért. A gyűjtött anyag, bár közel 1000 gerinces zsákmányállatot tartalmaz, sajnos kevés ahhoz, hogy területenkint összehasonlítva, vagy periodikusan kiértékelhető legyen. így legcélszerűbbnek látszott az egyes anyagrészeket összevonva feltüntetni. (1. sz. táblázat). A Szatymazon, mintegy 4 éven át, gyűjtött köpetek ugyanattól a kuvikpártól származnnak. A madarak egy aránylag sűrűn lakott gyümölcsös-szőlőben álló lakóház padlásán fészkeltek, melynek közelében nagykiterjedésű szántók és legelők is vannak. A baglyok rendszeresen a tetőgerendázat egy bizonyos pontján végezték a köpetek lerakását, így azok ott éveken át rendszeresen gyűjthetők voltak. Az Apjon gyűjtött anyag egy pusztában álló juhakolból származik, melynek közvetlen környezetét rövid füvű, vakszikfoltokkal és tocsogókkal tarkított pusztai táj alkotja. Közelében erősen elnádasodott halastórendszer, majd annak folytatásaképpen nádszegéllyel övezett vadvizek terülnek el. A puszta növényzete jellegzetes sziki vegetáció. * Kárpátmedencei anyag. 271