A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 1. (Szeged, 1968)

Csongor Győző: Szegedi munkásmozgalmak a XX. század elején

Szocializmus lényege: a jövedelem eloszlás egyéni formája s a termelés társadalmi alakja közt levő ellentétek megoldása. Gazdasági forradalmak. Kisiparosból — bérmunkás. Az érték többlet elmélete. A kisajátítók kisajátítása. A collectív társadalmi rend és ismérvei. Az osztályharcok. A feltörekvő beourgeois osztály harcai a XVIII. századtól kezdve. (Franciaország, Anglia; chartisták, 1848 június, a Commune). Napjainkban a munkásság az a társadalmi osztály, mely a gazdasági érvényesülésért és a politikai hatalomért vívja osztályharcát. Ez céljában más mint az eddigiek, melyek csak a „külön osztályérdekeket" ölelték fel. A proletariátus küzdelme az elnyomást örökre akarja megszüntetni. A proleratiátus nemzetközileg szervezett tábor. Az osztályharc eszközei: szakszervezeti mozgalom. Nemcsak gazdasági, de kulturális jelentősége is van: előkészíteni a munkásság lelkét a jövő társadalom számára, melyben fokozott szellemi szükségletek is kielégítést kell, hogy nyerjenek. Az osztályharc eszközei közt szerepel az eddig nem sokra méltatott szövetkezeti mozgalom is. Befejezés: Milyen az „ígéret földje" vidéke, amely felé a proletárok, küzdő vándorok tartanak? írók, tudósok, rajzolják meg. Bizonyos, hogy látjuk körvonalait, s látjuk, hogy vannak, akik munkálkodnak annak elérkeztén. Idézet. Zola „Germinal" с. műve végszavai. „... a föld alatti dübörgés mind tisztábban hallatszott, mintha a csákányosok történek a föld felszíne felé. — A boszszúra vágyó emberek tömege képezte lent a csírát, mely a jövő században kibúvik a földből s mikor aratásra megérik, megrendül belé az egész világ...

33 A szabad iskola hivatalos irányítójának nevét nem tudjuk. Kezdeményezői Czibula Antal, Hollós József és Szőri József. Hollós már közismerten jó s népszerű előadó volt ebben a városban. Elemében akkor érezte magát, ha a pusztító népbetegségről, a tuberkulózisról, vagy az alkohol káros hatásáról beszélt munkásoknak. Ő volt az első ebben a városban (s erre még ma is sokan emlékeznek az öregek közül), aki ingyen rendelt szegényeknek s előadásain eredeti anatómiai preparátumokkal szemléltetett. Az ismertetett tanmenetből nem derül ki, hogy milyen volt a művészeti oktatás. Előadója Szőri József, művészettörténeti tanulmányokat végzett, s vasárnap délutánonként elvitte hallgatóságát a múzeumba, ahol előadásokat tartott „Képekről — munkásoknak'''' címmel. Fischof Henrikről nem tudunk bővebbet. „Földes" valószínűleg tervbevett fővárosi előadó lett volna. Bite Pál a századfordulótól kezdve vett részt a munkásmozgalomban.

34 Batitz Gyuláról tudjuk, hogy 1907-ben párttitkár volt.

35 A szociáldemokrata párt már 1906-ban foglalkozik bizalmas jelzésű levelekben az értelmiségiek szervezésével.

36 Szükség volt ilyen előadókra, hiszen a munkások már évekkel előtte panaszolták a pártvezetőségnek, miért nem gondoskodik arról, hogy párt keretébe tartozó munkásság soraiban rendszeres tanítást folytasson, 33 Eredetiben uo. 3

* Bite Pál tanító. Szerepe mai napig tisztázatlan mind a helyi irodalom, mind a munkásmozgalom kutatói előtt. A múlt század kilencvenes éveitől kezdve novellás kötetei láttak napvilágot. Nevével 1919-ben találkozunk újra, mint a direktórium kulturális és nevelésügyi bizottságának tagjával (Bródy Mihály, Hollós József és Móra Ferenc társaságában). 35 Cz. A. Krónikás adatok Szegedről. 36 L. 31. sz. jegyzet! 214