A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 1. (Szeged, 1968)

Csongor Győző: Szegedi munkásmozgalmak a XX. század elején

VIL Igazgatás, felügyelet: Az iskola szellemi igazgatása az eló'adók által megbízott egyént illeti. A gazdasági igazgatás a helyi pártvezetőség hatáskörébe tartozik. A felügyeletet ugyancsak a helyi pártvezetőség gyakorolja kiküldött által, ki a pártvezetőségnek jelentést tenni köteles. A kiküldött az előadásokon jelen lehet, azokat állandóan figyelemmel kísérheti, de azt zavarni, közbeszólnia, vagy felvilágosítást kérni az előadóktól nem szabad. Az előadóknak sem szabad kérdést intéznie hozzá. VIII. Fegyelem: Az előadások a kiszabott időben pontosan megkezdődnek. A hallgatóknak szigorúan tilos az előadásokra későn érkezni. A pontatlan hallgató gyakori késedelmezés esetén az igazgató által az előadásokról kitiltható. Ugyancsak eltiltható az előadások látogatásáról az is, aki magaviseletéve. a tanítást gátolja. Az eltiltás az előadó javaslatára az igazgató által történik. Az eltiltás ellen az illető jogorvoslatot kérhet a helyi pártvezetőségnél. A szabad iskola egyben munkás agitátor tanfolyam is volt.

31 A korabeli sajtóban nem találjuk nyomait. Arra, hogy valóban működött, bizonyítja a névsorban a nevek mellé beírt sok írásjel, ami valószínűleg a hallgatók jelenlétét, illetőleg szorgalmi fokát jelentette. De van még két önálló fogalmazvány (Molnár János és Popovits János, a tanfolyam hallgatói kézírásával), melyek hátlapjára, Czibula előadó, piros ceruzával feljegyezte bírálatát, és kijavította az íráshibákat is. A bírálatot 1908. január 13. és 27-én írta. Bizonyos tehát, hogy a szabad iskola még ekkor működött. Ez a két fogalmazvány érdekes más szempontból is. Egy cipészmunkás és egy kőművessegéd őszinte, íráshibákkal tűzdelt, gyönge mondatszerkesztési készséggel összeállított „novellakísérlete". Ha a témájuk költött is (vagy, valóban nem élményen alapuló?), de a megrajzolt háttér, a nyomorúságos proletársors a századforduló Magyarországának szomorú, de igaz dokumentuma. Ezek közül egyik az alábbi: A külvárosban Decemberben mikor fojtó köd borul a városra, Síri méla csend uralkodik a sáros, elhanyagolt külvárosi utcákban. Csak egy hazafelé törekvő munkás köhécselése töri meg a csendet. De annál zajosabbak a munkás lakások, apró gyermekek vég nélküli panasza, sírással vegyülve, miket a munkából hazatért Anyjukhoz intéznek. Kosarát leteszi, elnémul a zsibaj. Kenyér után kutatnak, amit mohó étvággyal fogyasztanak el. Szerte a szobában hever minden széjjel. Színe hagyott, szúette ágy, rozoga asztal, egy pár szalma szék, egy hosszú karos pad, amely egyszersmind fekhelyül szolgál a gyermekeknek. Ez a szobának minden bútora. A falon lomha egykedvűséggel ketyeg egy ódon fali óra. Kopott számlapjával hosszú, nagy időkről tanúskodik. 31 Már 1906-ban a Sz. P. bizalmas jelzésű levélben foglalkozik az értelmiségiek szervezésével. Cz. A. iratanyaga „Munkásmozgalom stb..." jelzésű iratcsomóban. 212