A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 1. (Szeged, 1968)

Oltvai Ferenc–Vinczi Károlyné: A szegedi Zsótér-ház építése

lakásnak adták ki, s a létesítésükhöz Zsótér nem kapott engedélyt. Ezek a pincehelyiségek tűzifa tárolására alkalmasak, de azokat ugyancsak az emeleten tartják. Az egész épület rendkívül zegzugos, alig lehet kiismerni. Végül az az álláspont alakult ki, hogy a toldalék homlokfala, amely szilárd fal, a Dercsényi féle épülettel hozandó összhangba'

38 Ekkor történt, hogy a Megyehatóság kérésére az épületet lefényképezték.

39 Mivel az ügy intézése nem haladt előbbre, 1861. július 9-én a Szépítő Bizottmány ismét tárgyalta a Zsótér-ház helyzetét. Érdemesnek tartjuk a jelentést teljes egészében idézni : „143. Szabó Imre tanácsnok és Társai Zsótér János-féle Széchenyi-téren levő ház átalakítása iránt — az eddig a kérdéses érdemben a volt tanács részéről eszközlött intézekedések érdemében fent levő előíratok alapján tellyesítettek előterjesztése mellett oly megjegyzéssel, hogy miután a régi épület részén a padlás alatti alacsony szobák lakásrai használatra czéltalanok, s az egészségre károsak, a kémények tűzveszélyesek, — továbbá Ferencz-térre eső épület egy része fa oszlopokon és fa gerendákon nyugodván, mellyeknek elhordásával az épület öszveomlásától tartani lehetne, — a faraktárak az emeleteken tűzveszélyesek és idomtalanok, — a fa hidacskák, mellyeken a gyermekek s cselédek ide- s tova gondtalanul szaladgálnak, egy darab deszka, palló vagy oldalrész véletlen eltörése által életveszedelem forogna fenn nem kevésbé továbbá az alacsonyabb deszka tető, mint szemét domb használtatnék, hova a cselédek a felső emeletről a folyosó nyíláson szórván a szemetet, ugyan az a szél által tova hordatik, miután végre az új s vakoltalan épületrész minden bírálaton elől állana és szennyfoltként a város közepén az egész épület ronda zugaival, mocskaival tűzfészke, — s az egészségre felette ártalmas lenne, olyatén véleménynyel vannak, miképp nevezett háztulajdonos épületét egy szakértő által megvizsgáltatván, a fennebb elősorolt, minden rendetlenségeket elhárító újólagos tervet nyújtson be, melynek nyomán a Szépítő Bizottmány a szükséges javítási és átalakítási javallatát annak idején megteendené a rendetlen és vakolatlan épületre nézve egyúttal megjegyezvén, miként azt s a Budai Országútra eső részt egy emeletes épületre változtatni és felépíttetni elég lenne, a mennyiben azonban mindezen tellyesítésére hajlandónak nem nyilatkoznék, ez esetben mind azon lakrészek használata s kibérlése, mellyek vagy tűzveszélyesek, vagy életveszéllyel járnak ez évi Szent Mihály napjától kezdve letíltandók volnának."

50 Ezután 1863-ig semmi sem történt. Nincs nyoma, hogy akár a tanács, a Községválasztmány, vagy a Szépítő Bizottmány foglalkozott volna Zsótérék házával. A kezdeményező lépést Zsótér János tette meg azzal, hogy 1863. április 28-án bejelentette a tanácsnak, hogy építkezni szándékozik és kérte az „építkezési vonal" megállapítását.

41 A Csongrád megyei Főispáni Helytartó utasította a tanácsot, hogy Dercsényi—Zsótér-féle ház átalakítására vonatkozó terveket, amelyeket, még 1860-ban a Helytartótanácsnak küldtek és jóváhagyásuk után a Megyehatósághoz kellett volna visszakerülni, — kerestessék ki a városi levéltárból, hátha azok ott találhatók? A tervek valóban a városi levéltárban voltak, és azokat beterjesztették a főispáni helytartóhoz. Ezeket a városi tanács 1863. július 4-i határozatával jóváhagyta, azzal a kikötéssel, hogy „az épületnek még báró Dercsényi által felállított részében tapasztalt és korábban eszközölt vizsgálatok alkalmával kijelölt építkezési hibák egyidejűleg a már meghatározott módon helyrehozassanak, — megengedtetik 38 U. o. 10291/1860. sz. 39 U. o. 13768/1860. sz. 40 SZÁL. Szegedi Szépítő Bizottmány jkv. 1861 július 9. 143. sz. 41 SZÁL. Szegedi Városi Tanács 892/1863. sz. 200